A tehetségfejlesztés az általános iskolától kezdve a középiskolán át egészen a felsőoktatásig fontos, ennek érdekében tehetséggondozó műhelyeket, és tehetséggondozó pontokat hoztak létre országszerte. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) részeként valósul meg a tehetséggondozó és képességfejlesztő program, amely 2010. március 1.- 2011. szeptember 30. között zajlik. Ma délután ünnepélyes keretek között került sor a „Tehetséggondozási Bázisként” működő Avasi Gimnázium együttműködési megállapodást írt alá kilenc társiskolával, amelyek mostantól „iskolai tehetséggondozási pontokként” fognak funkcionálni.
A Diósgyőri-, a Földes-,a Fényi Gyula Jezsuita, a Zrínyi Gimnáziumok, továbbá a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Kolláth Mihály Általános Iskola eddig is működtetett tehetségpontokat, mostantól még hatékonyabb lesz az együttműködés az intézmények között. Az Avastetői-, Fazekas-Istvánffy-, és a Kazinczy Általános Iskolák most csatlakoztak a projekthez, az intézmények igazgatói is aláírták az együttműködést, így náluk is fognak létrehozni tehetségpontokat.
Arday István, az Avasi Gimnázium igazgatója elmondta: „A 2008-ban elindult tehetségfejlesztési program szerint a tehetséggondozást az eddigieknél tervszerűbben, szervezettebben és eredményesebben kell végezni, a tehetségek fejlesztési programja nem keresztezheti a gyengébbek, a lemaradók megsegítésére kidolgozott és folyamatosan alkalmazott évtizedes programunkat. A mai együttműködésnek köszönhetően városunk kilenc elismert középiskolájában, általános iskolájában indul el a tehetséggondozó program.”
Az előadáson elhangzott, hogy a magyar neveléstörténetben az első feljegyzések inkább „a tehetséges ifjakról” a velük foglalkozó tanárokról szólnak mintsem intézményi szintű tudatos tehetségnevelésről. Az esztergomi székesegyházi iskola a XIV. században a jó eszű szegény tanulók kollégiumává lett, akik külföldi egyetemeken tanultak tovább. A Sárospatakon 1935-ben elindított népi tehetségmentési, tehetségvédelmi mozgalom időközben más református gimnáziumokra is átterjedt. Ebben az időszakban hozták létre a tehetséges falusi szegény tanulók gimnáziumi iskoláztatását segítő „állami keretben működő nevelőalap.”-ot. A 2000 és 2008 közötti időszak tehetséggondozó munkáját az igen sokszínű, de egyéni kezdeményezéseken alapuló tevékenység jellemezte.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke, Sarka Ferenc szerint a „tehetség-felderítést” minél korábbi életkorban kell megkezdeni, de ezt, valamint a fejlesztést meg kell hagyni valamennyi intézmény általános pedagógiai feladat-rendszerében. „A képességek szerinti differenciálás az elmúlt két évben három szinten valósult meg: tehetségpontok kialakítása, források rendezése, pedagógusok továbbképzése. Ezen felül tehetségtanácsok létrehozása is folyamatban van, egy részük létrejött, de folyamatban vannak további projektek is.” – tette hozzá Sarka Ferenc.
Búzafalvi T.
A Diósgyőri-, a Földes-,a Fényi Gyula Jezsuita, a Zrínyi Gimnáziumok, továbbá a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Kolláth Mihály Általános Iskola eddig is működtetett tehetségpontokat, mostantól még hatékonyabb lesz az együttműködés az intézmények között. Az Avastetői-, Fazekas-Istvánffy-, és a Kazinczy Általános Iskolák most csatlakoztak a projekthez, az intézmények igazgatói is aláírták az együttműködést, így náluk is fognak létrehozni tehetségpontokat.
Arday István, az Avasi Gimnázium igazgatója elmondta: „A 2008-ban elindult tehetségfejlesztési program szerint a tehetséggondozást az eddigieknél tervszerűbben, szervezettebben és eredményesebben kell végezni, a tehetségek fejlesztési programja nem keresztezheti a gyengébbek, a lemaradók megsegítésére kidolgozott és folyamatosan alkalmazott évtizedes programunkat. A mai együttműködésnek köszönhetően városunk kilenc elismert középiskolájában, általános iskolájában indul el a tehetséggondozó program.”
Az előadáson elhangzott, hogy a magyar neveléstörténetben az első feljegyzések inkább „a tehetséges ifjakról” a velük foglalkozó tanárokról szólnak mintsem intézményi szintű tudatos tehetségnevelésről. Az esztergomi székesegyházi iskola a XIV. században a jó eszű szegény tanulók kollégiumává lett, akik külföldi egyetemeken tanultak tovább. A Sárospatakon 1935-ben elindított népi tehetségmentési, tehetségvédelmi mozgalom időközben más református gimnáziumokra is átterjedt. Ebben az időszakban hozták létre a tehetséges falusi szegény tanulók gimnáziumi iskoláztatását segítő „állami keretben működő nevelőalap.”-ot. A 2000 és 2008 közötti időszak tehetséggondozó munkáját az igen sokszínű, de egyéni kezdeményezéseken alapuló tevékenység jellemezte.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke, Sarka Ferenc szerint a „tehetség-felderítést” minél korábbi életkorban kell megkezdeni, de ezt, valamint a fejlesztést meg kell hagyni valamennyi intézmény általános pedagógiai feladat-rendszerében. „A képességek szerinti differenciálás az elmúlt két évben három szinten valósult meg: tehetségpontok kialakítása, források rendezése, pedagógusok továbbképzése. Ezen felül tehetségtanácsok létrehozása is folyamatban van, egy részük létrejött, de folyamatban vannak további projektek is.” – tette hozzá Sarka Ferenc.
Búzafalvi T.