Az innováció az elmúlt években fontos szerepet töltött be a vállalkozások, régiók, államok versenyképességének javulásában, az Európai Unió 2020-ig tartó gazdaságfejlesztési stratégiájának továbbra is meghatározó elemét jelenti.
A konferenciát dr. Nyíry Attila, a NORRIA ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki elmondta: „A mai konferencia három fő témát jár körbe: Az Open Days hetet, az innováció-fejlesztést és a foglalkoztatás bővítést. A régió kedvezőtlen gazdasági mutatói, az innovációs potenciál országon belüli alacsony részesedése, valamint az innovatív vállalkozások alacsony száma tették szükségessé, hogy a térség önálló innovációs stratégiát alkosson. Stratégiai cél a K+F folyamatok célrendszereinek kijelölése, a tudás és technológia transzfer hatékony fejlesztése, ezzel erősíthető régiónk versenyképessége.”
Izsák Kincső, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának stratégiai vezetője a klaszterpolitika jövőjéről, a transznacionális kutatási együttműködésekről, és a magyar nemzeti iparfejlesztési tervekről tartott előadást.
Mokry J.Ferencné, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezetője elmondta: „A magyar nemzetgazdaság fejlődése szempontjából fontos, hogy integrált kutatás-fejlesztés (K+F) programok valósuljanak meg az elkövetkezendő években. Vannak világszínvonalú kutatások, de kevés az innovatív vállalat, és alacsony szintű a hozzáadott érték sajnos. Relatíve kevés szabadalom érkezik be a Szabadalmi Hivatalhoz, a tőkebefektetések sem elsősorban a high-tech szektorba, vagyis a magasszínvonalú iparágakba érkeznek. Az EU ’Lisszaboni kvótája’ 3 %-os GDP növekedést irányzott meg, ezzel szemben az Uniós átlag 1,85%-os, a magyar mutató pedig 1% alatti. A K+F központokat tekintve az Unió szerint nagyon egyenlőtlen az eloszlás, hiszen például Budapesten 8, míg Miskolcon 2 ilyen ’R&D center’ található Magyarország térképén.” – hangsúlyozta az NKTH főosztályvezetője, majd hozzátette: „A magyar gazdaság egyik hajtóerejévé kellene válnia a tudásfejlesztésnek és az innovációnak, ez egyik fő pillére a 2007-2013 között zajló tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiának. A hatékony innováció feltétele, hogy a vállalkozások üzleti kockázatvállalása nagyobb arányú legyen, illetve hogy új országos szintű K+F üzleti környezet alakuljon ki. A gazdaságfejlesztés egyik eleme a magas színvonalú, innovációigényes iparágak támogatásán kívül a hagyományos iparágak – például a textilipar, bányászat – fejlesztése.”
A BOKIK elnöke, Bihall Tamás hangsúlyozta: „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében különösen fontos a foglalkoztatás növelése, hiszen itt az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A közmunka helyett célszerűbb lenne a hagyományos iparágakban ’élő’ munkahelyek létrehozása, ahol nem csupán látszattevékenységeket végeznek (utcaseprés, virágültetés) hanem termelés is végeznek. A szociális segélyek juttatásának szigorítása is időszerű lenne, sajnos több százezer olyan ember van, akit nem a munka világába kell visszavezetni, hanem meg kell ismertetni vele a munkát, mint alternatívát. Az Új Széchenyi terv 2010 januárjában indul, fő prioritás a környezetvédelmi beruházások, a ’zöld gazdaság’ fejlesztése, és az egészségügyi iparágak támogatása, a kereskedelmi kamarák együttműködnek a kormányzattal, tárgyalásokat folytatnak, és célként tűztük ki, hogy vállalkozásbarát gazdasági környezet jöjjön létre, továbbá hogy az innovatív, K+F tevékenységet folytató cégek támogatást kapjanak.” 
Búzafalvi T.