- 56-ban az emberek változásra vágytak, és hittek abban, hogy ezt elérhetik békés eszközökkel, azonban ez nem így történt – mondta prof. Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora. Hozzátette: „ma már tudjuk, hogy a forradalom leverése kegyetlen volt, hiszen a világ addig legerősebb hadserege ellen, tankok ellen harcoltak a mi fiataljaink, életüket áldozták a nemzetünk fiai, és ebben a harcban elbuktak, de ennél sokkal keserűbb volt a megtorlás.” A jelenről dr. Patkó Gyula úgy vélekedett, hogy a békés alkotómunka korszaka következik, ez azonban hasonlóan komoly kihívást jelent, és kiemelt jelentősége van.
Ezt követően Földvári Rudolf mondott beszédet, aki 1956-ban a megyei pártbizottság első titkára volt, és annak idején a forradalom ügye mellé állt. Ezért a megtorlások során életfogytiglani börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Az idén kilencven éves Földvári méltatta az egyetem évről-évre megrendezett 56-os megemlékezését. Az egykori megyei első titkár beszédében párhuzamot vont az 1849/49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharcok között. Mint mondta, mindkettőt reformok előzték meg, csaknem azonosak voltak a céljaik, mindkettő békés úton akarta megvalósítani célkitűzéseit, és mindkettőt külföldi hatalom kényszerítette fegyveres védekezésre, amit mindkét esetben súlyos megtorlások követtek. Földvári Rudolf párhuzamot volt Batthyány János és Nagy Imre között is, mint mondta számos párhuzamosság van a két miniszterelnök életútjában, de ami a legtragikusabb: minkét embert azok végezték ki, akik korábban megbízták. - Az 56-os események ugyan rövid ideig tartottak, de ennek a forradalomnak olyan jelentősége van, mint az 1848-49-es szabadságharcnak, hiszen az egyetem diákjai és a nagy gyárak képviselői mind egy célért harcoltak: a független Magyarországért – zárta beszédét Földvári Rudolf.
Az ünnepségen beszédet mondott Szarka Zoltán nyugalmazott egyetemi docens is, aki kifejtette: nem csak 1956-ra kell emlékezni, hanem az azt követő idők sötét korszakaira is. Szarka Zoltán példaértékűnek nevezte, hogy az akkori egyetemisták a munkássággal együtt, összefogva küzdöttek a szabadságért. – A Miskolci Egyetem számára kiemelt ünnep október 23-a, hiszen azzal, hogy a megyei forradalom és szabadságharc a campus falai közül indult el, az egyetem beírta magát a történelembe – tette hozzá az egyetemi docens, méltatva, hogy a Miskolci Egyetem hosszú évek óta méltóképp emlékezik az 56-os eseményekre.
Ezt követően megkoszorúzták az ’56 hősei tiszteletére állított emléktáblát az I-es előadóban. Az emlékhelyen koszorút helyezett el Miskolc Megyei Jogú Város képviseletében dr. Kriza Ákos polgármester, és dr. Zsiga Marcell alpolgármester, a Miskolci Egyetem képviseletében prof. Dr. Patkó Gyula rektor és dr. Stipta István általános rektorhelyettes, valamint a civil szervezetek és helyi pártok képviselői is. Az ünnepséget követően megkoszorúzták még Szalay Lajos Hungary 1956 című domborművének Győrfi Sándor által készített másolatát, majd az Emlékparkban Szondi Sándor fafaragóművész szobrát, végül az E/1-es kollégiumnál lévő emléktáblánál is emlékeztek az ’56-os egyetemi eseményekre.
Tajthy Á.