Május közepe óta folyamatosan támogatják a kitelepített és visszaköltözött lakosokat az ország több mint 34 településén, amelynek részeként a gyorssegélyezés szakaszában mintegy 10 ezer kedvezményezetnek tudtak azonnali támogatást nyújtani csaknem 25 millió forint értékben.
A helyreállítási szakaszban több mint fél milliárd forint értékben az ökumenikus segélyszervezet 1200 árvízkárosult család házának felújítását, ingóságaik pótlását hajtotta végre, többek között Sátoraljaújhelyen, Szendrőben, Ócsanáloson, Felsőzsolcán, Abaújszántón, Edelényben, Tolcsván, Erdőhorvátiban és Hernádkak-Belegrádon, további nyolc településen pedig viharkárt szenvedett családokat részesítettek támogatásban.
A segítségnyújtás koncepcióját úgy alakították ki, hogy az kiegészítse a kormányzati támogatást, és – a szervezet anyagi lehetőségeire tekintettel – a lehető legtöbb árvízkárosulthoz eljusson. Az egyik legnagyobb kárt elszenvedett - s így a legnagyobb segítségben részesülő - település Szendrő volt, ahol a támogatók erőfeszítéseit megköszönve, ma ökumenikus istentiszteletet tartottak.
Lehel László beszédében elmondta: elsősorban az árvízkárosultak házainak újjáépítésében, ingóságaik pótlásában próbáltak segíteni. Munkájuk során pénzt nem osztottak, az elvégzett kárfelméréseik alapján építőanyagot adtak a károsultaknak. Műszaki szakembereket biztosítottak vagy átvállalták a teljes újjáépítési munkát. A segélyszervezet szakemberekből álló (építész, építőmérnök, statikus) mérnöki csoportja végezte el a helyreállítás programjához szükséges felméréseket, illetve az adatok feldolgozását. Elsődlegesen a korábbi önkormányzati és állami felmérés alapján összeállított névsorban szereplő károsultakat keresték fel, és részletes kárfelvételi jegyzőkönyvet készítettek minden egyes házról. A felmérések során a kár mértéke volt irányadó.
A felmérések alapján történt meg a károsultak különböző kategóriákba történő besorolása, valamint a támogatás mértékének meghatározása az utalványrendszerben történő ingóságpótlásra, illetve a házak felújítására vonatkozóan.
A tapasztalatok szerint, a legtöbb családnak a háztartási eszközei és a bútorai mentek tönkre az árvízben. Erre viszont az állami támogatás nem terjedt ki, mint ahogyan a lakások megrongálódására sem, ezért a segélyszervezet egy utalványrendszerre alapuló ingóságpótló programot dolgozott ki, s hajtott végre, támogatók segítségével. A rendszer beindítása érdekében számos helyi és megyei – építőipari, háztartási gép, valamint bútort gyártó, vagy forgalmazó – céggel felvették a kapcsolatot.
Szerződést kötöttek az érdeklődő vállalkozásokkal, melyben részletesen meghatározták az utalványok felhasználásának és elfogadásának adminisztrációs feltételeit.
A segélyszervezet ingóságpótlási programja keretében a 100, 200, illetve 400 ezer forint értékű – kisebb mértékű felújításhoz szükséges építőanyagra, illetve alapvető háztartási gépekre (pl. hűtőgép, mosógép) és a lakhatás feltételeit megteremtő bútorzat vásárlására fordítható utalványokat adtak át a károsultaknak, egyebek mellett Szendrőben, Ócsanáloson, Tolcsván és Erdőhorvátiban is. Hogy hasznosan, eredményesen és hatékonyan dolgozhassunk, széles összefogásra, komoly partneri együttműködésre van szükség. Meg kell említeni a Duna Televízió gyűjtését, a Nemzeti Összefogás Alapítványtól és a Nemzeti Segélyvonalból származó százmilliókat, valamint a magánszemélyek és partneri cégek támogatását, amelyek nélkül nagyságrendekkel kisebb segítséget tudtunk volna nyújtani" - tette hozzá az elnök-igazgató.
Dr. Lévai Anikó beszédében arról szólt, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számos magánszemély, cég, gyülekezet, minisztérium, önkormányzat, iskola és művész támogatásával tudott segíteni a károsultaknak. nagyon sok területről érkeztek adományok az árvíz idején. A jószolgálati nagykövet szerint ez a nehéz időszak is példázta, hogy a legtragikusabb történések után is talpra tud állni az ország, ha az állampolgárai összefognak.
A helyreállítási szakaszban több mint fél milliárd forint értékben az ökumenikus segélyszervezet 1200 árvízkárosult család házának felújítását, ingóságaik pótlását hajtotta végre, többek között Sátoraljaújhelyen, Szendrőben, Ócsanáloson, Felsőzsolcán, Abaújszántón, Edelényben, Tolcsván, Erdőhorvátiban és Hernádkak-Belegrádon, további nyolc településen pedig viharkárt szenvedett családokat részesítettek támogatásban.
A segítségnyújtás koncepcióját úgy alakították ki, hogy az kiegészítse a kormányzati támogatást, és – a szervezet anyagi lehetőségeire tekintettel – a lehető legtöbb árvízkárosulthoz eljusson. Az egyik legnagyobb kárt elszenvedett - s így a legnagyobb segítségben részesülő - település Szendrő volt, ahol a támogatók erőfeszítéseit megköszönve, ma ökumenikus istentiszteletet tartottak.
Lehel László beszédében elmondta: elsősorban az árvízkárosultak házainak újjáépítésében, ingóságaik pótlásában próbáltak segíteni. Munkájuk során pénzt nem osztottak, az elvégzett kárfelméréseik alapján építőanyagot adtak a károsultaknak. Műszaki szakembereket biztosítottak vagy átvállalták a teljes újjáépítési munkát. A segélyszervezet szakemberekből álló (építész, építőmérnök, statikus) mérnöki csoportja végezte el a helyreállítás programjához szükséges felméréseket, illetve az adatok feldolgozását. Elsődlegesen a korábbi önkormányzati és állami felmérés alapján összeállított névsorban szereplő károsultakat keresték fel, és részletes kárfelvételi jegyzőkönyvet készítettek minden egyes házról. A felmérések során a kár mértéke volt irányadó.
A felmérések alapján történt meg a károsultak különböző kategóriákba történő besorolása, valamint a támogatás mértékének meghatározása az utalványrendszerben történő ingóságpótlásra, illetve a házak felújítására vonatkozóan.
A tapasztalatok szerint, a legtöbb családnak a háztartási eszközei és a bútorai mentek tönkre az árvízben. Erre viszont az állami támogatás nem terjedt ki, mint ahogyan a lakások megrongálódására sem, ezért a segélyszervezet egy utalványrendszerre alapuló ingóságpótló programot dolgozott ki, s hajtott végre, támogatók segítségével. A rendszer beindítása érdekében számos helyi és megyei – építőipari, háztartási gép, valamint bútort gyártó, vagy forgalmazó – céggel felvették a kapcsolatot.
Szerződést kötöttek az érdeklődő vállalkozásokkal, melyben részletesen meghatározták az utalványok felhasználásának és elfogadásának adminisztrációs feltételeit.
A segélyszervezet ingóságpótlási programja keretében a 100, 200, illetve 400 ezer forint értékű – kisebb mértékű felújításhoz szükséges építőanyagra, illetve alapvető háztartási gépekre (pl. hűtőgép, mosógép) és a lakhatás feltételeit megteremtő bútorzat vásárlására fordítható utalványokat adtak át a károsultaknak, egyebek mellett Szendrőben, Ócsanáloson, Tolcsván és Erdőhorvátiban is. Hogy hasznosan, eredményesen és hatékonyan dolgozhassunk, széles összefogásra, komoly partneri együttműködésre van szükség. Meg kell említeni a Duna Televízió gyűjtését, a Nemzeti Összefogás Alapítványtól és a Nemzeti Segélyvonalból származó százmilliókat, valamint a magánszemélyek és partneri cégek támogatását, amelyek nélkül nagyságrendekkel kisebb segítséget tudtunk volna nyújtani" - tette hozzá az elnök-igazgató.
Dr. Lévai Anikó beszédében arról szólt, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számos magánszemély, cég, gyülekezet, minisztérium, önkormányzat, iskola és művész támogatásával tudott segíteni a károsultaknak. nagyon sok területről érkeztek adományok az árvíz idején. A jószolgálati nagykövet szerint ez a nehéz időszak is példázta, hogy a legtragikusabb történések után is talpra tud állni az ország, ha az állampolgárai összefognak.