III. Görömbölyi Kuruc Vigasság: főszerepben a gasztronómia

A kuruc korra jellemző ételek készítése már délelőtt elkezdődött a görömbölyi pincesoron. A főzőversenyre az ország számos pontjáról érkeztek nevezők. A nyékládházi Csipet Csapat asztalára olyan különlegességek kerültek, mint a savanyított hagymaleves, a grillezett töltött hal, és a "Bujdosó Kedvence", vagyis krumpli lángos őzpörkölttel.

Laczai Zoltánné - a nyékiek oszlopos tagja - a rendezvény kapcsán elmondta, hogy társaival már nyolc éve jár különböző főzőversenyekre, a görömbölyi meghívásra pedig szívesen mondtak igent, mert már tavaly is itt voltak és nagyon jól érezték magukat. A csapat tagja szerint jó ötlet felidézni a régi idők étkeit, nemcsak azok íze és különlegessége miatt, hanem azért is, mert sok fiatal már nem ismeri ezeket a recepteket. Egy másik csapat Salgótarjánból érkezett, a versenyzőket képviselő Bozsik László is visszatérő vendég már a kuruc vigasságon, barátaival a palóc gasztronómia népszerűsítésére törekszik már hosszú évek óta. Brunszlik István pedig egy gönci baráti társasággal vett részt a megmérettetésen. Mint mondta, egyszerű gulyáslevest készítettek, a hús alá pedig eredeti gönci pálinkát öntöttek, a fogást hagyományos magyar fűszerekkel ízesítették.



A jellemzően vadas ételeket neves szakmai zsűri értékelte. A konyhaművészet szakértői között Kandik Ferenc Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Gasztronómia követe is jelen volt a III. Görömbölyi Kuruc Vigasságon. A gasztronómiában jártas szakember kérdésünkre elmondta, hogy a kuruc kort sokféle étel jellemezte, ami közös volt bennük az az, hogy azokat szinte mindenhol szabadtűzön, nyárson készítették elődeink. Ez főleg abból adódott, hogy sokat mozogtak, utaztak, vagy bujdokoltak a 18. századi történelmi események, például a Rákóczi-szabadásgharc miatt. Gyakori volt a törve bab és a puliszka, amelyeket ünnepek és jeles eseményekkor kakastaréllyal vagy kolbásszal egészítettek ki. Kandik Ferenc a verseny zsűrizését illetően hozzátette, hogy az ilyen alkalmakkor végignézik, hogy a versenyzők milyen konyhai eszközöket használnak és mennyire tartják tisztán azokat. Fontos szerep jut még az étel színének is. A magyaros étkeket a haragos-vörös tónusok jellemzik a legjobban, ezt kell elérni, de minél kevesebb egészségre káros anyag használata nélkül. Vagyis fontos a mértéktatás a fűszerezésnél.

A görömbölyi vigasságon - bár a főszerep a gasztronómiáé volt -  játékos vetélkedőket is szerveztek. Az  "Így iszik a kuruc verseny" pedig a Tenkes kapitánya című magyar filmsorozat egyik híres jelenetét idézte fel, amelyben a főszereplő hátrakötözött kézzel issza ki a bort a kupából.



Kovács András, a Görömbölyi Borbarát Egyesület elnöke - az esemény egyik szervezőjeként - kiemelte, hogy a görömbölyi vígasság fő célja az, hogy a városrészben élőknek helyben kínáljon kikapcsolódási lehetőséget és ápolják a hagyományokat. Az első ilyen rendezvény három éve volt, a mostani alkalommal pedig Görömböly újra betelepítésére is emlékeztek. Miskolc ezen részét egyébként egykor tótok lakták, majd később, a Rákóczi-szabadságharc után pedig jelentős számú ruszin lakos költözött a területre.  

A ünnephez kapcsolódóan Nehéz Károly önkormányzati és Nagy Kálmán országgyűlési képviselő, valamint a Rákóczi Szövetség és a helyi ruszin közösség tagjai megkoszorúzták a görömbölyi Rákóczi-szobrot.



A főzőversenyen kívül a CSALI-tónál horgászversenyt rendeztek, a vasárnapi ünnepre készülve a legkisebbeket pedig játszóház várta. Délután fellépett a Tapolcai Dalkör, volt hastánc bemutató, a napot pedig az Operett Miskolcz és a Kiss Kata Zenekar koncertje zárta.

Istenes Zs.
fotó: Mocsári L.