
A közönség soraiban bükkaljai borászok foglaltak helyet, de a minisztérium adott területének munkatársai is képviseltették magukat. Így nem csupán előadásokat hallhattak a résztvevő borászok, de lehetőségük volt kapcsolatfelvételre is, ami nagy előnyt jelenthet a megye termelőinek.
Mi az eredetvédelem jelentősége?
Szinay Attila, helyettes államtitkár a rendezvényen a következőképpen foglalta össze az eredetvédelem jelentőségét: ez olyan szakmai előírásokat, termelői szokásokat, helyi és szakmailag minőségi előírásokat jelent, ami egyrészt garancia a termelőknek - hogy a termékeik megfelelő minőségűek - másrészt pedig garancia a fogyasztónak is, hiszen ezáltal pontosan tudja, mit vásárol.

A borangolást megnyitó szakmai konferencián különböző szakterületek képviselői tekintették át, milyen lehetőségei vannak a bükkaljai termékeknek. – Borsod megyéből ismerjük a gönci barackot, és a tokaji bort, de ezeken túlmenően még számos terméket be lehet vonni ebbe a rendszerbe, amely az egész unió területén védettséget és egyben garanciát is jelent a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Az előadások egyik fontos megállapítása volt, hogy a Hegyközségek Nemzetközi Tanácsa, mint szakmaközi szervezet, és a Magyar Turisztikai Ügynökség egész Európára kiterjedő eredetvédelmi tevékenységbe kezdett, hogy visszaszorítsák a magyar eredetvédelem alatt álló termékekkel való visszaélést, illetve adott esetben fellépjenek a nemzetközi hamisítások ellen.

Török Dezső, a Megyei Közgyűlés elnöke beszédében kiemelte, rendkívül fontos, hogy a helyi termelők tisztában legyenek az eredetvédelem jelentőségével, melyre ez a mai konferencia is lehetőséget biztosít. Az elnök méltatta az Avasi Borangolást, mely véleménye szerint összekapcsolja a kultúrát, a borászatot és a turizmust, s úgy fogalmazott: a magyar bor tűzzel és szenvedéllyel van megtöltve.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára úgy vélte, a magyar bor hosszú távon fenntartható sikere az eredetvédelmen alapszik. A fogyasztók számára ez elárul valamit, egyfajta garanciát az adott termékről, tehát a vásárlók biztonságban érezhetik magukat a megvásárolt termék minőségét illetően. – Az eredetvédelmi gondolkodás már megjelenik a támogatási programokban is. Plusz pont jár azért, ha valaki oltalom alatt álló eredetmegjelöléses, vagy földrajzi jelzéses, tehát minőségi vagy tájbort hoz létre – részletezte Brazsil Dávid, hozzátéve: az a céljuk, hogy hosszú távon, eredetvédelmi alapokon jöjjön létre a magyar szőlő-bor ágazat piacszabályozása éppen úgy, mint ahogyan az a múltban is történt.