A Herman Ottó Múzeum munkatársai az M30-as autópálya építése miatt végeznek feltárásokat Arnót mellett. Az ásatás eddigi eredményeit a diákokkal is megosztották. A területet több korszakban is használták. Valószínű, hogy település és temető is volt itt. A neolitikumtól a rézkoron át bronzkori, vaskori, római császárkori és Árpád korabeli leleteket is találtak a régészek. Cserépdarabok, tűzhely maradványok, házfalak – a régészek mindent megmentenek.
– Itt egy autópálya fog épülni, és hogyha ez az autópálya megépül, akkor mindez, amit itt látunk és mi feltárunk, meg fog semmisülni – mondta Fábián Sára, a Herman Ottó Múzeum ásatásvezető régésze. – Ezért kell megőriznünk az utókornak, és ezért igyekszünk ezt bemutatni testközelből, mert sokkal érdekesebb így, hogy a kezükbe tudják venni a tárgyakat, mint hogyha csak egy cikket olvashat róla az ember.
A régészet napjához kapcsolódó programon bemutatták a régészek munkáját, népszerűsítették a feltárás friss eredményeit és felhívták a diákok figyelmét a lelőhelyek védelmére is.
– A Magyar Régészet Napja egy országos kezdeményezés és olyan céllal szerveződik, hogy szerte az országban nemcsak az autópálya-építéshez, hanem nagyon sokféle beruházáshoz kapcsolódóan zajlanak régészeti feltárások és ezeknek a közönséggel való megismertetése egy kicsit a társadalmi hasznosulása érdekében született ez a kezdeményezés – mondta Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.
A Magyar Régészet Napját a Magyar Régész Szövetség kezdeményezésére először 2014-ben rendezték meg.