A jó zene olyan, mint a jó bor: kell egy bizonyos kor, hogy az ember élvezni tudja – hangzott el múlt héten, a Miskolc Dixieland Band 30 éves fennállása alkalmából szervezett koncert kapcsán. Harminc év hosszú idő, ilyen távlatából más értelmet nyernek a dolgok. Balla Miklós kalrinétossal, a zenekar vezetőjével tettük kapcsos zárójelbe ezt az időszakot.
Első körben arról beszéltünk, hogy a dixie mennyire tud érvényesülni manapság a populáris zenék mellett.
- A mi zenénk tulajdonképpen jazz, aminek nem könnyű a helyzete, hiszen egyre kevesebb lehetőséget kap a különböző csatornáktól, rádióktól. 2015-ben, Benkó Sándor halálával átalakult a piac: neki megvolt az a kapcsolatrendszere, amit általa más zenekarok is tudtak kamatoztatni. Ez most megszűnt. Nagyon nehéz az együtteseknek fennmaradni, nincsenek olyan támogatók, akik rendszeresen finanszíroznák a működésüket. Van 120 nótánk, amikből bármikor le tudunk hozni 6-8 különböző koncertet, azonban keresnünk kell, hol tudjuk ezeket bemutatni – mesél a kihívásokról Balla Miklós, aki elmondta, hogy az ifjúsági koncertek továbbra is több munkát adnak a zenekarnak, viszont csekélyek a finanszírozási lehetőségei, így inkább egyfajta missziót jelentenek, mint anyagi forrást.
- Tulajdonképpen kineveljük azokat a fiatalokat, akik tíz év múlva visszajönnek majd jazzt hallgatni. Ezeken a rendezvényeken igazából nem csak utánpótlást nevelünk, hanem közönséget is. Sokan ezeken az eseményeken ébrednek rá, hogy a tévéműsorok, mesék zenéi miként építkeznek a swingből, a jazzből és dixie-ből. Gondoljunk csak például a Star Warsra, a Tom és Jerry-re, vagy akár a szovjet No pagagyi című klasszikus rajzfilmre.
Jazz és közösségi oldalak
A Miskolc Dixieland Band vezetője szerint nem könnyű rálelni azokra a fórumokra, amik képesek megszólítani a fiatalságot.
- A zene közvetítésére kipróbáltam a TikTokot, mint trendi felületet – kevés eredménnyel. A Facebook viszont valahogy velünk öregedett: több korunkbeli, és annál idősebb ember is használja. Számukra még hívó szó lehet Louis Amstrong, Sidney Bechet vagy Joe Kellington neve. Illetve még az Instagram az, ami alkalmas a jazz népszerűsítésére.
A kezdetek tükrében
Balla Miklós szerint az együttes mindig igyekezett követni és bemutatni a dixieland fejlődését.
- A tagjaink magasan képzett zenészek. Nem álltunk meg a száz évvel ezelőtti New Orleans ás Chicago zenéinél: próbáltunk a bebop, a bugi vagy a Louis prima világából átemelni elemeket. Bundzik István zongoraművész, a zenekar billentyűse felelős nálunk a hangszerelésért. Az ő zenei lendülete érinti a modern jazzt is. Ezek mind megjelennek a koncerteken. Sokan mondták emiatt, hogy nem is játszunk igazi dixielandet, de ilyet mi nem is állítottunk: a 20. század swing zenéjének bemutatása volt a kezdetek óta a mottónk.
Úgy véli, 30 év alatt ez a szemlélet nem változott.
- Mindent megteszünk, hogy benne maradjunk a stílusban, de feszegessük a határokat. Szerintem ez a kulcs ahhoz, hogy a harmincas korosztályt meg tudjuk szólítani.
Aranykorként a 2010 körüli időszakot határozza meg: ekkor számos külföldi koncertet adott az együttes. Most kevesebb a lehetőség messzebb utazni.
Bár Miskolc a zenekar bázisa, de a turnék adják a kellő lendületet.
- Simogatják a lelkünket azok a városi díjak, amikkel eddig elismertek minket, ám nem könnyű a dolgunk: kevésbé finanszírozott régióról beszélünk, ahol sok kulturális program szűnt meg az évek során. Viszont minden új koncertanyag jó lehetőség a kiugrásra, ezeket pedig innen indítjuk, Miskolcról.
