A különleges jogrend fenntartásáról szóló előterjesztést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, az indoklás szerint annak fenntartása azért fontos, mert az Ukrajna területén zajló háború, illetve a humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak. A törvényjavaslat rámutat, ezek kivédéséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
Az előterjesztést a parlament 132 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el május 3-án. Ez azt jelenti, hogy 2020 márciusa óta – néhány hónap kihagyással –, tehát immár három éve megállás nélkül veszélyhelyzet van Magyarországon. Jogilag magyarázható, vagy a különleges jogrend fenntartása értelmezhető egyfajta politikai termékként? - kérdeztük a Magyar Helsinki Bizottságtól (MHB).
Az MHB-t azért kerestük meg, mert három másik civil szervezettel közösen jegyzik azt a szöveget, amelyet még a törvény tervezetének társadalmi egyeztetése keretében nyújtottak be, és amelyben részletesen kifejtik a veszélyhelyzet szabályozásával kapcsolatos aggályaikat. Egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak, egyebek mellett azt, hogy foglalják bele az Alaptörvénybe, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletek csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján, annak jóváhagyásával maradhatnak hatályban. Írják elő azt is - javasolják -, hogy az Országgyűlés alkalmanként legfeljebb a veszélyhelyzet 90 nappal való meghosszabbítására adhat felhatalmazást a kormánynak. A szöveg ITT olvasható.
"A veszélyhelyzetet eredetileg a koronavírus-járvány miatt rendelték el, és a kormánytöbbségnek módosítania kellett az Alaptörvényt ahhoz, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozással fenntarthassák azt, és a kormány megtarthassa a túlhatalmát" - nyilatkozta lapunk megkeresésére az MHB.
Leszögezik: azt senki nem vitatja, hogy vannak helyzetek, amikor gyorsan kell cselekedni, és ezért indokolt valamilyen különleges jogrend bevezetése, de az ilyen helyzetek lényege, hogy átmenetiek.
- Ehhez képest itthon a veszélyhelyzet, amit nemrég november végéig meghosszabbítottak, állandósulni látszik - vélekednek.
"A másik fontos probléma, hogy a kormánytöbbség menet közben megváltoztatta a játékszabályokat: több alkalommal is átírták a veszélyhelyzet szabályait 2020 márciusa óta, indokolatlan túlhatalmat biztosítva a kormánynak" - fogalmaznak.
Ez a "túlhatalom" aztán több vitatható döntést is szült. A veszélyhelyzet alatt a kormány több százas nagyságrendben fogadott el rendeleteket: csak 2022-ben 267 veszélyhelyzeti kormányrendelet született, ami az összes tavalyi kormányrendelet 41,9 százaléka. Úgy fogalmaznak: a „rendeleti kormányzás” jelenlegi gyakorlatával az az egyik legnagyobb probléma, hogy tulajdonképpen bármilyen terület kapcsán előfordulhat, hogy arra ébred az állampolgár, hogy az éjszaka folyamán olyan rendeletek jelentek meg, amelyek az ő életét is közvetlenül befolyásolják.
- Számos olyan rendeletet találunk, amelyek semmilyen összefüggésben nem voltak a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával, ehelyett a kormány politikai céljait szolgálták. Veszélyhelyzeti rendeletekkel lehetetlenítették el a tanárok sztrájkját, korlátozták indokolatlanul hosszú ideig a gyülekezési jogot, növelték 45+45 napra a közérdekű adatkérésekre való válaszadás határidejét a 15+15 napról, akadályozták meg a helyi népszavazások tartását, vagy vették el Gödtől az iparűzési adóból származó bevételét, hogy csak néhány példát említsünk - sorolták.
A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetve eltérhet törvényi rendelkezésektől, amire „rendes” körülmények között nincs lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírhatja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. A túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosítanak a kormánynak a törvények felülírására, nem jelentenek semmilyen érdemi gátat a veszélyhelyzeti rendeletek tárgyköre és tartalma kapcsán.
- Így szűkítették le érzékelhetetlenné például a tanárok sztrájkjogát is - mutat rá az MHB.
Ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a parlamenti jogalkotás eleve számos sebből vérzik.
- Elég arra utalni, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb bírósági törvénycsomagját május elején a Házszabály megsértésével és az érdemi parlamenti vita kikerülésével fogadták el. Pedig a parlamenti nyilvánosság igen fontos, hiszen ez az egyik terepe annak, hogy az ellenzéki képviselők kifejezzék az aggályaikat egy-egy törvénymódosítás kapcsán, és kérdéseket tegyenek fel. A veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás ezt a parlamenti nyilvánosságot teljes mértékben kiiktatja - húzzák alá.
Végül azt is kiemelte a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere "már hosszú ideje nem működik Magyarországon".
- Nem maradtak olyan intézmények, amik valóban függetlenek lennének, és megfelelően tudnák ellensúlyozni a kormány túlhatalmát. A veszélyhelyzet ezt a kormányzati túlsúlyt és hatalomkoncentrációt erősíti tovább - hangsúlyozzák.
