Ugrás a tartalomra

Túl korán örülhetünk a virágzásnak

Létrehozva
Európában ritkán lehet találkozni sivatagi porral és a drasztikus hőmérsékletváltozás is meglepő.

Az utóbbi időben néhány olyan meteorológiai jelenség borzolta a kedélyeket, amelyekkel ebben a formában ritkán találkozhatunk. Utánajártunk, hogy mi a háttere annak, hogy a hosszú hétvégén sivatagi por került hazánkban a légkörbe. Továbbá, hogy 30 fokot mértek az Alföldön, kedden pedig már havazott Bánkúton és a Kékestetőn.

- Az ünnepi hétvégén nagyon erős déli, délnyugati áramlás alakult ki Európa középső része fölött, amelyben szubtrópusi eredetű légtömeg haladt a Földközi-tenger térségétől egészen Skandinávia déli részéig – nyilatkozta szerkesztőségünknek Kovács Attila, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Kft. miskolci meteorológusa. - Ebben a légtömegben rendkívül magas volt a por koncentrációja. Nagypénteken alig volt felhő fölöttünk, mégis csak fátyolosan sütött a nap, nagyszombaton pedig barnás színűek voltak a felhők – fejtette ki.

Szaharai por érkezett

Elmagyarázta, hogy a por Marokkó-Algéria térségéből, a Szaharából származott. Az ottani, hónapok óta aszályos, az átlagosnál is jóval szárazabb idő hatására az erős szél a talaj fölső rétegét fölkapta. A levegőbe emelkedett sivatagi port az áramlás Európa irányába sodorta, miközben az egyre magasabbra emelkedett, hazánk fölött már több kilométer magasságba.

- Meglehetősen ritka, hogy ilyen nagy mennyiségű sivatagi por érkezzen Európába. Kisebb mennyiség azonban viszonylag gyakran érkezik fölénk. A klímaváltozás miatt Afrika északnyugati részén, ami még mediterrán vidék, egyre szárazabb az éghajlat. A melegedő és szárazabb klíma az ehhez hasonló esetek számát növelheti – indokolta a meteorológus.

Akár vörös hó is eshet

Felidézte, hogy 2005. április 5-én volt egy emlékezetes eset, amikor zápor után a felszáradó esőcseppek nyomán vöröses por maradt a tájon. A por akkor is a sivatagból származott, amelyet az eső kimosott a levegőből. Ha ez télen történik, és hó esik ilyenkor, akkor beválhat a tréfás mondás, hogy „majd ha piros hó esik.”

Felemlegette azt is, hogy tavaly a Dunántúl északi részén volt egy emlékezetes eset, amikor a port hordó viharos szél miatt pár méterre csökkent a látástávolság, és az autópályán hatalmas baleset keletkezett emiatt.

Bolondos az április

Láthatjuk tehát, hogy a nagy mennyiségű sivatagi por megjelenése Európában nem általános jelenség, de a nagymértékű hőmérséklet-ingadozásról ugyanez nem mondható el ebben az időszakban.

- Az április bolondos hónap, egyik nap kaphatunk ízelítőt a nyárból, másnap pedig akár a télből is. Ilyenkor még nagy kiterjedésű a hideg légtömeg a sarkvidéken, miközben a nap már nagyon magasan süt, a szárazföld gyorsan és erősen föl tud melegedni. A hideg és a meleg légtömeg nagyon közel tud kerülni egymáshoz, mely nagy szeleket és gyors időjárási változásokat tud okozni. A fronthatás és a sivatagi port megjelenése szorosan összefügg egymással. Ugyanis a front körüli szelek, amelyek a port hozták, annál erősebbek lehetnek, minél nagyobb a két oldalán a hőmérséklet-különbség – mondta Kovács Attila.

Károk a mezőgazdaságban

Bár a sivatagi por nem okozott maradandó kárt a magyar mezőgazdaságban. Viszont a hirtelen lehűlés meggyengítheti a termést.

- A legnagyobb problémát az okozza több éve, hogy már jóformán csak két évszak van: ősz és nyár. A tél nagyon hiányzik a mezőgazdaság életéből – ismertette Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke. - Idén februárban melegebb időszak köszöntött be, és minden területen megindultak a növényi vegetációk. Március közepén azonban fagy állt be, így bizonyos mértékű terméskiesésre kell számítani. A csapadékmentes, szeles idő pedig kiszárította a talaj felső rétegeit. Azzal együtt, hogy a vármegyénkben az árvizek, belvizek is gyakoriak – fűzte hozzá.

Példaként említette a vármegye egyik legnagyobb területen nevelt kertészeti kultúráját: a kajszibarackot, amely idejekorán virágzásnak indult és részben le is fagyott. Hozzátette, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél – búza, őszi árpa, repce – mínusz 4-5 foknál a hajtásvégek szintén lefagynak. Egy-két fok hőmérsékletkülönbség esetén a helyzeten szalmabála-égetéssel és éjszakai permetezéssel tudnak valamelyest segíteni.

Ez is érdekelhet

Bombahír a Szimbiózis Alapítványnál
MiskolcSzabadidőKörnyezet
A Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorsága számára készülő „Legendás növények tanösvény” elsőre nem is élővilágáról, hanem egy félelmetes tárgyról híresült el.
Kalandjátékok és Élő Könyvtár költözik az Avasra
MiskolcKultúraSzabadidőKörnyezet
Öt kezdeményezés indulhat el a MiskolcÉrt Közösségi Alapítvány Avasi Alapjának támogatásával. A nyertesekkel már közösen tervezik a megvalósítást.
Az akácost is veszélyeztette a gyeptűz Miskolc külterületén
MiskolcHavaria
Leégett a Miskolci Városgazda vagyonkezelésében lévő 10 hektárnyi gyepterület kedden. Már az erdő felé is elkezdett továbbterjedni a tűz.
Tánccal búcsúztatják a nyarat az Avason – Just Dance versenyre várják a fiatalokat
MiskolcSzabadidő
Koreográfiák, jó zenék és közösségi élmény várja a résztvevőket augusztus végén az Avasi Közösségi Kávézóban. A „Nyárzáró Rázás” Just Dance versenyre már várják a jelentkező párosokat, de nézőként is bárki ingyenesen csatlakozhat a programhoz.