A Miskolchoz és vármegyénkhez ezer szállal kötődő egykori játékos és tréner a Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőközpontjához közel lévő budapesti otthonában beszélt a legnépszerűbb sportág időszerű eseményeiről.
Beszédes térkép
– A „világcsavargásom” története közismert, de egy újszülöttnek minden vicc új alapon elmondom – kezdte a focimúzeumnak is nevezhető szobájában, majd így folytatta: – A FIFA angolul beszélő szakembert keresett a fejlődő országokba tervezett missziójára. Az MLSZ először Mezey Györgyöt ajánlotta, de Gyuri nem vállalta a sok utazással járó küldetést, így jutottak el hozzám. Akkoriban Szepesi György, a híres és legendás rádióriporter volt a szövetség elnöke, valamint Krizsán József a főtitkár. Megkérdezték, hogy a FIFA révén lenne-e kedvem Ceylonra utazni. Elöntött a hőség, mellesleg azt sem tudtam, hol van Ceylon, mai nevén Srí Lanka. Az nem fordult meg a fejemben, hogy visszautasítom az ajánlatot, így lettem aktív és büszke részese a FIFA fejlesztési és edzőképzési programjának. Őrületesen sokat repültem: Barbadostól a Fidzsi-szigetekig, Jamaicától Indonéziáig, Iraktól Szingapúrig, Katartól Tanzániáig bejártam a Földet. Itt, a szobám falán látható az a térkép, amelyen az égő fények jelzik, hogy merre ügyködtem, hol tartottam előadásokat, bemutató edzéseket, különböző szintű elméleti és gyakorlati kurzusokat. Sokszor megfordultam valamennyi kontinensen, esetemben csak az lehetett a kérdés, hogy hol nem voltam.
Szakmailag elfogadható
Látogatásunk idején még két nap volt hátra a 23. labdarúgó világbajnokságig, így beszélgetésünket természetesen ezzel a témával folytattuk.
– Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó a házigazda, ilyen sem volt még – folytatta Temesvári Miklós. – Akár tetszik, akár nem, már mindenhol és minden a pénzről szól. Rengetegen szapulják a nemzetközi szövetséget azért, mert negyvennyolc csapatosra bővítette a tornát, ez azonban szakmailag igenis elfogadható. Nincs futottak még kategória, az afrikai és az ázsiai válogatottak is kiválóak, színeikben klasszisok játszanak. A technika szédületes ütemű fejlődése révén nincsenek elektronikus, vagyis sugárzási korlátok, a távolságok leküzdhetők, ha pedig valakit megkérnek és jól megfizetnek, akkor kis túlzással már indul is a Holdra, hiába, itt tart a világfutball. Haiti, vagy Katar nyilván nem nyeri meg a tornát, aranyérmes Brazília, Spanyolország, Portugália, Németország, Anglia, Franciaország és Argentína lehet. Az biztos, hogy az elkövetkezendő hetekben a nyakamra kerül a „kötél”, ugyanis úgy alakítom az időbeosztásomat, hogy az összes meccset láthassam. Sajnos mi nem jutottunk ki a Mundiálra és ez a tény a műfajban betöltött múltunk és szerepünk alapján számunkra nagy csapást jelentett. Az élvonaltól még távol vagyunk, de büszkék lehetünk például Szoboszlaira és Kerkezre, a Liverpool csapatában játszó ászainkra.
Szurkol az unokájának
A neves edző ezután szenvedélyes szavakat formálva sorolta, hogy a labdarúgás kitöltötte a teljes életét és ezért hálás a sorsnak.
– Csoda történt velem és a varázslat máig tart – hangsúlyozta. – Játszottam, majd edző lettem, itthon és külföldön is hosszú ideig oktattam. A focitól nem tudok és nem is akarok elszakadni. Követem a honi élvonal eseményeit, ez számomra kötelező házi feladat, hiszen az unokám, Temesvári Attila a Nyíregyházi SFC védője, akinek néhány találkozóját a helyszínen néztem meg és ha a szabolcsiak játszanak, rendre a képernyő elé ülök. Jó futballistának tartom: huszonhat esztendős, jó felépítésű, technikás, még sokra viheti akár az NB I-ben, akár valahol külföldön. Nehezen viseltem a DVTK kiesését, aztán kíváncsian várom, hogy melyik gárda nyeri meg a soron következő első osztályú bajnokságot. A Budapest Honvéd és a Vasas feljutásával tovább élesedik majd a küzdelem, például megjósolhatatlan, hogy tizenkettedikként melyik csapat int majd búcsút az elitnek és melyik kerül az osztályozót jelentő tizenegyedik helyre.
Temesvári Miklós pályafutásáról: Játékosként a Miskolci Építők és a Miskolci VSC labdarúgója volt, pályafutását 1969-ben fejezte be. Szakedzői diplomáját 1974-ben vette át a Testnevelési Főiskolán. Edzőként itthon többek között a Nyíregyházi VSSC, az Újpesti Dózsa, a Tatabányai Bányász, a Debreceni MVSC és a DVTK csapatánál dolgozott. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA felkérésére 1977 és 1992 között instruktorként huszonkét fejlődő országban tartott nemzetközi edzői továbbképző tanfolyamot. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomát szerzett, 1962 és 1974 között a Földes Ferenc Gimnáziumban tanított.
