A szakember szerint tovább nem halogatható a vízhelyzet rendezése, legyen szó az átfolyó vizek megtartásáról, tárolásáról vagy az öntözésről, akkor sem, ha százmilliárdos költségekről beszélünk.
Ma már nem kérdés, van-e klímaváltozás, hiszen évről évre növekszik az átlaghőmérséklet, és egyre mélyebben szárad ki a talaj. Azok az évek ritkák, amikor nincsen aszály. Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, aki maga is mezőgazdasági vállalkozó, elmondta, ma már annak is örülnek, ha a termőföldek egy része belvizes, mert a természetes víztározók legalább egy ideig nedvesen tartják a környezetüket. Ugyanakkor az öntözés gyakran többe kerül, mint a kár, amit a szárazság okoz. A megoldások azonban hatalmas összegbe kerülhetnek.
– A tavaszi munkák vége felé járunk a növénytermesztésben. Komoly feladatok voltak, a növényvédelmi munkáktól kezdve a tavaszi vetésig. A gazdák túl vannak az első gombaölőszeres kezelésen, a kukorica- és a napraforgóvetésnek is vége van. Az első elvetett magok már ki is keltek, a repce pedig lassan elvirágzik – sorolta az aktuális helyzetet Taskó József
Rámutatott, a változékony tavaszi időjárás elsősorban a kertészetekben okozott – gyakran jelentős – károkat. A virágzás közben érkezett lehűlések és fagyok komolyan megtizedelték a kajszibarack, az alma-, a körte-, a birsalma- és a mandulaültetvényeket. Hatvantól akár száz százalékig terjedő károk keletkeztek. A cseresznye is megszenvedte, bár valamivel kisebb mértékben.
– Ez már a sokadik év, amikor a kertészetekben nagyon komoly kieséseket könyvelhetnek el a gazdálkodók. Védekeznek, próbálkoznak, például permetezéssel, öntözéssel, vagy vannak speciális füstölő kályhák, amelyekkel melegíteni próbálják a levegőt lehűlés idején a fák között, de erős fagyok esetén még ez a megoldás sem tudja megvédeni a termést. Ráadásul a védekezésnek is van költsége. Úgy látom, hogy hazai gyümölcsökből viszonylag kevés lesz a piacon – vázolta az elnök.
Mint mondta, pillanatnyilag jobb a helyzet a szántóföldeken, a búza és a repce is szépen nő, az időjárás eddig kedvezett nekik. A tavasszal lehullott első esők, amelyek olyan 90-100 milliméter körül voltak, nagyon helyre rakták a talaj nedvességtartalmát. Ezt persze úgy kell érteni, hogy a kiszáradt talaj kapott némi jó időben jött utánpótlást, de maradt az aszály.
– Jól fejlett a búza, de azt gondolom, hogy az aratásig még nagyon sok idő fog eltelni. Félő, hogy jöhet egy hirtelen meleg csapadék nélkül a végső fázisban, amikor már a szemek telítődnek, kalászolás van. Ezért ma még nem lehet megjósolni, mekkora termésátlagokkal számolhatunk. Aszály van, ezt az egyet látjuk. Én abból tudom megállapítani, hogy szárazság van, hogy ha Dél-Borsodban a Sulymos-főcsatorna ki van száradva – ismertette.
Ez az észlelés egybecseng azzal, hogy a közelmúltban a kormány is létrehozott egy operatív törzset kifejezetten az aszály miatt, vagyis a döntéshozók is érzékelik a bajt, és úgy látják, ez a nyár is átlagon felül száraz lesz. Valamit tehát lépni kell.
– Az a gond, hogy késésben vagyunk, az öntözést sem lehet gyorsan megoldani. Először is rendbe kellene rakni a csatornákat, az sok száz- vagy ezermilliárd forint beruházást igényelne. Az öntözés technikai részét is meg kellene oldani, aminek szintén komoly költségei vannak. Jelenleg az a gond, hogy az öntözés még egy aszályos időben is annyira költséges, hogy elviszi a plusz hozadékot – mutatott rá az elnök, aki szerint nincs más kiút, kormányzati szinten elkezdeni a probléma átfogó megoldását.
