Kovács Ákos elmondta: a „repüléstörténeti legenda” a sikeres lengyel-magyar jó kapcsolat eredményeként, a lengyel honvédelmi minisztérium támogatásával, a Krakkói székhelyű Lengyel Repülési Múzeum és a RepTár együttműködésének köszönhetően került Magyarországra.
Hozzátette: a magyar pilóták a keleti fronton és honi légvédelemben harcoltak a Messzerrel, a második világháború egyik legjobb vadászgépével. A háború után nem maradt használható példány Magyarországon, csak a lezuhant gépek egy-egy darabja vagy alkatrésze került elő az elmúlt évtizedekben.
Katarzyna Zielinska, a Krakkói székhelyű Lengyel Repülési Múzeum kulturális vezetője elmondta: a krakkói és a szolnoki múzeum 2017-ben kötött együttműködési megállapodást. Az eseményen részt vett Frankó Endre nyugállományú repülő főhadnagy, a legendás Puma Század Messerschmitt pilótája.
Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a krakkói repülőmúzeum repülőgépét a regensburgi repülőgépgyárban készítették RQ+DS hívójellel. 1944. május 10-én vagy 11-én repülték be, majd nem sokkal később áthelyezték 2/JGr West alakulathoz a lengyelországi Jarowcébe, ahol a piros 3 jelzést festették rá. 1944. május 28-án Ernst Pleiness őrmester kényszerleszállást hajtott végre a géppel a Trzebun tóra. A pilóta meghalt. Nem sokkal később a holttestét kiemelték, a roncs pedig 55 évig pihent a tó fenekén. 1999-ben a roncsot kiemelték és a Lengyel Sasok Alapítvány restaurálta.
Bf 109 típusú vadászgépet Németországban fejlesztettek ki, a típus a spanyol polgárháborútól egészen a második világháború végéig harcolt a szövetségesek ellen. A világ legeredményesebb vadászpilótája Erich Hartmann őrnagy 352 légigyőzelmét ezzel a típussal szerezte.
A repülőgép nemzetközileg elfogadott típusjelzése Bf 109 (a Bayerische Flugzeugwerke után), azonban Magyarországon az eredeti dokumentumokban Me 109-ként szerepel. A magyar pilóták és repülő műszakiak által egyaránt kedvelt repülőgép beceneve a "Messzer" volt, mely a tervező Willy Messerschmitt családnevéből származtatható.
A Magyar Királyi Honvéd Légierő fejlesztése során a Me 109-es típust tartották a legmegfelelőbb vadászrepülőgének, ezért Németország és Magyarország 1941. június 6-án repülőgépgyártási egyezményt kötött. A győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt. (MWG) megkapta a gép gyártási licencét, majd hazánkba érkeztek az első Me 109D változatú példányok. A használt és rossz állapotú gépek nagyjavítását Bécsben végezték, majd a légierő használatba vette a Messzereket.
Kassa bombázása után hazánk belépett a második világháborúba. 1941-ben a FIAT Cr.42, majd 1942 nyarán a Reggiane 2000 típussal harcoltak a szovjetek ellen a magyar vadászpilóták. 1942. augusztus 20-án Horthy István főhadnagy balesete is rávilágított arra, hogy nincs megfelelő vadászgépe a fronton harcoló magyar pilótáknak, ezért 1942. október 10-én elkezdődött a magyarok átképzése Me 109F-re. Öt nap múlva már éles bevetéseket teljesítettek.
Közben Győrben megindult a gyártás, és az első magyar gépet 1942. december 30-án „berepülték”. Ez Me 109Ga-4 típusváltozat volt, majd az MWG áttért a G-6 széria gyártására. Ha lassú ütemben is, de ezzel elkezdődött a honi légvédelem vadászrepülő alegységeinek felszerelése ezzel a modern típussal.
A magyar Messzerek legnehezebb időszaka az úgynevezett „amerikai szezon” volt, amikor több száz repülőgép ellen kellett harcba szállniuk. 1944. április 3-tól rendszeresen támadta az Amerikai Légierő a magyar célpontokat és sok esetben 500-600 repülőgéppel kellett szembe szállnia a jó esetben 20-30 Me 109-esből álló magyar köteléknek. Ezekben a harcokban születtek olyan legendák, köztük például Lőrincz Mátyás szakaszvezetőről is, aki három légi győzelmet aratott az egyik bevetésén.
