A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi összességében egy klasszikus feladatsor volt, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest egy kissé nehezebb - mondta az MTI-nek a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója, hozzátéve: az összeállítás a gyerekek képességeit jól mérte, és időben is teljesíthető volt.
Gecsei Kolos elmondta, hogy a szövegértési feladat jó felkészültséggel könnyedén megoldható volt. Néhány gyermek jelezte azonban, hogy nem az interjú szövegét, hanem a feladat szövegét volt nehéz értelmeznie, ugyanakkor ez sikeresen leküzdhető akadály volt mindenki számára - fűzte hozzá.
Az irodalmi feladatlapról azt mondta, szintén klasszikus volt, tartalmazta egyebek mellett a helyes és a helytelen választásokat, fel kellett ismerni stílusjegyeket és poétikai eszközöket. A reneszánsztól a 20. század elejéig szerepeltek szerzők a feladatsorban, amiben munkás és a memóriát megdolgoztató feladatok voltak - magyarázta.
A második részben szereplő Arany János Tölgyek alatt című költeményéről Gecsei Kolos elmondta, a vizsgáztatók egy részét meglepte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem egy epikus alkotás, novella vagy epikus jegyeket viselő ballada került a feladatsorba, hanem egy tisztán lírai alkotás, de ha a diákok az első riadalom után elolvasták a verset és a feladatot, jól értelmezhető szempontok mentén tudták elemezni. A feladat nem volt nehéz, ugyanakkor a vizsgázók világától a költemény témája távolabb áll - mondta.
A létösszegző versekről Gecsei Kolos közölte, hogy akinek némi olvasottsága volt a magyar irodalomban, könnyen talált olyan verseket, akár Kosztolányi Dezsőtől, József Attilától vagy Babits Mihálytól, amelyek alkalmasak voltak a feladat megoldására.
Toronyi Gyöngyi, a Szekszárdi Garay János Gimnázium magyar tanára elmondta, a szövegértés nem tűnt túl nehéznek, az irodalmi feladatok között ugyanakkor voltak szokatlanok, például az, amelyben a versrészletek sorrendjét kellett meghatározni. A pedagógus szerint "nagyon baráti" volt Arany János A tölgyek alatt című versének elemzése, mivel a mű könnyen értelmezhető. A diákok ugyanakkor nehéznek találták az irodalmi feladatsort, és az esszé témáit sem érezték közelinek magukhoz - tette hozzá.
Lovász Csilla, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium magyartanára úgy vélte, az idei feladatokban előterébe került a nyelvtani tudás alkalmazása, és az irodalmi feladatokban is volt újdonság, de "annak, aki tanult, megoldhatók voltak". A verselemzés a korábbi években ritka volt, inkább epikai műveket kellett elemezni, a diákok többsége mégis ezt választotta a létösszegző versek kifejtésével szemben. A tanárnő arról számolt be, hogy a bonyhádi érettségizők szerint az idei feladatsor nehezebb volt mint az előző évek feladatai.
A Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban - ahonnan általában szinte mindenki a felsőoktatásba készül, s szinte mindenki két nyelvvizsgával hagyja el az intézményt - idén 156-an érettségiznek, közülük kilencen választották az emelt szintű magyar feladatsort - mondta az MTI érdeklődésére az intézmény másfél évtizede regnáló igazgatója, Zalay Szabolcs.
A 2020-ban bevezetett, idén harmadik alkalommal az érettségizőket is érintő Nemzeti Alaptanterv feladatai eddig mindig "megugorható szintet" jelentettek a diákok számára, s így volt ez idén is - mondta, hozzátéve: ezzel együtt az idei feladatsor is arról tanúskodik, hogy az érettségi vizsgáknak a mai napig megmaradt a tétjük. A hétfői magyar feladatsor is kimondottan alkalmas volt a diákok teljesítményének, érettségének megmérésére szerinte.
Reményét fejezte ki, hogy a Jókai-életművet feldolgozó szöveg értelmezése minden diák számára testhezálló feladat volt, hiszen ebben a tanévben a jubileum apropóján kiemelten foglalkoztak az író munkásságával a tanulók. A választható feladatoknál ugyan többen hiányolták a novellaelemzést, mondta, ennek ellenére a diákok szerinte kellő empátiával ugyanígy képesek voltak Arany János: A tölgyek alatt című versének elemzésére is. Szerinte ugyanis ezt választják majd többen, nem pedig a létösszegző versek összehasonlításával kapcsolatos feladatot.
Az idei középszintű feladatsor az előző évekéhez hasonló "vágányon haladt", de nehezebb volt - nyilatkozta az MTI-nek Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint az egyik nehézséget az adta, hogy a második feladatlapban, a témakifejtésnél csak líra volt. "A korábbi évek epikai feladatai kedveztek a gyerekeknek, mert a novella értelmezése könnyebb, főleg a gyengébb tanulók számára. A líra ezzel szemben kicsit elvontabb, kevesebb fogódzót ad" - fogalmazott.
A szaktanár jó választásnak értékelte, hogy Arany János Tölgyek alatt című versével egy mindenki által tanul szerző nem tanított verse került elő. "Értelmezhető, magyarázható, nagyon szép vers volt, nehézséget okozhatott ugyanakkor a régies nyelv" - tette hozzá, megjegyezve: nem szerencsés, hogy az öregedésről szóló Arany vers mellé ugyancsak létösszegző témakifejtő esszé került.
Hangsúlyozta: a vizsga első részét képező feladatlap kifejezetten nehéz volt, különösképpen az irodalmi műveltségi teszt, aminek a megjelenését korábban kritizálta is a szakma. "Nagyon időigényes volt az a feladat, amelyikben három-három szereplőt kellett megnevezni a művekből, és sokakat kifárasztott az is, amelyikben műveket és adatokat kellett szerzőkhöz társítani" - tette hozzá.
A szövegértési és nyelvtani feladatlap a szaktanár szerint "rendben volt", a diákok érdekes, tartalmas szöveget kaptak. A nyelvtani kérdéseket azonban lehetne bírálni; életidegen, hogy egy tartalmi választ egy megadott grammatikai formában, például alárendelt összetett mondatban kelljen megadni - fűzte hozzá.
Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 148 ezren vizsgáznak idén, közülük mintegy 79 ezren végzősök. Magyarból középszinten több mint 76 ezren, emelt szinten több mint 2400-an ültek be az első írásbelire.
