Jellemzően áprilistól július végéig találkozhatunk kölyökállatokkal a természetben, de a vaddisznók fialási időszaka újabban elhúzódhat akár szeptemberig is. Tehát tavasszal és nyáron bukkan fel a legtöbb pettyes őzgida, kis szarvasborjú és csíkos vadmalac az erdőben, vagy kis nyuszi a legelőkön.
Bár nagyon aranyosak, de nem szabad őket megérinteni, mert az a vesztüket okozhatja. Arról nem is beszélve, hogy vadmalac esetében az anyakoca a közelben lehet és megtámadhat bennünket.
– Ugyanúgy, ahogy egy városi parkban a fészekből kiugráló rigófiókákról el szoktuk mondani, hogy nem árvák, az önállóan mozgó kölyökemlősökkel kapcsolatban is fontos kihangsúlyozni ezt. Azzal a különbséggel, hogy náluk előfordulhat, hogyha az anyjuk megérzi rajtuk az emberszagot, akkor ott hagyja őket. Éppen ezért nem szükséges, sőt nem is szabad megfogni, vagy etetni őket – hangsúlyozta Kovács István János hivatásos bükki vadász.
Maradjunk a jelzett úton!
A vadász részletesen elmagyarázta, hogy mi történik, ha hozzányúlunk egy kis vadhoz. Ez fajonként eltérő lehet, de az érintési tilalom az összes emlőskölyökre vonatkozik.
– Az őznek az a túlélési stratégiája az első pár hétben, hogy az anyja elfekteti a gidát, mert úgy a ragadozók nem érzik meg a szagát. A szarvassal ugyanez a helyzet, bár a szarvasborjú az őzgidánál egy kicsit hamarabb követi az anyját. Azonban az idegen emberszag veszélybe sodorhatja a családot. A vadmalacot nem hagyja ott ilyen esetben a koca, de a közelből figyelheti az eseményeket. Amikor a malac minket látva visítani kezd, ránk ronthat, ha észreveszi, hogy háborgatjuk a kicsinyét – fejtette ki.
– Jobb, ha vadmalacot látva lassan hátrálva elhagyjuk a helyszínt, de a legtöbb ilyen kellemetlen találkozást kiküszöbölhetjük, ha a kijelölt turistaúton maradunk – javasolta.
Hozzátette, hogy a róka- és farkaskölykök biztonságban vannak az emberi érintéstől, mert az anyaállatokat nem zavarja az emberszag. Viszont mi, mint betolakodók nagy veszélyben lehetünk a kotoréknál, ha észrevesznek bennünket a szülők, vagy a falka. A szuka pedig elköltöztetheti a kölykeit, ha megérzi az ember korábbi jelenlétét, hogy biztonságba helyezze az utódait.
Több százezres bírság
– Minden élő vad az állam tulajdonát képezi, ezért tilos hazavinni őket, mert az lopásnak és orvvadászatnak minősül, tehát büntetőjogi kategóriába esik. Amennyiben valaki háziállatként kezdi tartani a vadat, akkor a jogosulatlan tartás miatt közigazgatási eljárást indíthat ellene a vadászati hatóság. A kis őzbaknál az is komoly probléma lehet, hogy teljesen szelíd, amíg le nem tisztítja először a növekvő agancsát. Aztán később felnövekedve, agresszív területfoglaló viselkedést mutat, akár véres harcok árán is, és komoly sebet ejthet az önjelölt gazdáján – tudatta a vadász.
Elmondta azt is, hogy őzgidáért 50 ezer forint, őzsutáért 150 ezer forint vadvédelmi bírságot szabhat ki a vadászati hatóság eltulajdonítás esetén. Őzbaknál pedig az agancsának súlyától függően ez 350 ezertől akár 1 millió forintig is terjedhet.
Ügyeljünk udvarunkra!
– Amennyiben egy erdei állat – őz, szarvas, róka – betéved a portánkra, akkor jobb, ha nem kontaktálunk vele, nem etetjük, hanem biztosítjuk számára a lehetőséget, hogy elhagyja a területet. Azonban a megelőzés sokkal hatékonyabb ilyenkor. Próbáljuk úgy kialakítani és olyan állapotban tartani az udvart, hogy ne tudjon, illetve ne legyen kedve semmilyen, akár veszélyes állatnak bemenni oda! Többek között ne hagyjunk a földön hullott gyümölcsöket és ne várjuk meg, amíg bozótos alakul ki a kertben, mert az odavonzza a vaddisznókat. A parlagon heverő ételmaradék, vagy szeméthalmok a ragadozókat – róka, medve – csalogathatják. A nem megfelelően bekerített és őrzött jószágok pedig a farkasok érdeklődését kelthetik fel – sorolta.
– Sajnos az erdő közelében található elhanyagolt zárt kertek még mindig sok problémát okoznak annak ellenére, hogy a lehető legtöbb fórumon igyekszünk felhívni erre a figyelmet – emelte ki a szakember.
Kérjünk útmutatást!
A Mályi Madármentő Állomásnak is vannak tapasztalatai korábbról emlősök, őzgidák mentéséről, ezért megosztották, hogy mikor és milyen formában szükséges valóban a mentőhelyet hívni.
– Vannak szomorú tapasztalataink arról, hogy úgy keresnek fel minket, vagy úgy hozzák el hozzánk az állatot, hogy már hozzányúltak a kis vadhoz, vagy tehéntejet itattak vele. Kérjük, ha valaki kölyökemlősállatot talál, mielőtt bármit tenne, hívjon fel telefonon egy mentőhelyet! Pontosan azért, mert sokszor a probléma már helyben kezelhető, ha egyáltalán valóban vészhelyzetről van szó – nyilatkozta Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője.
Őzeket már nem fogadnak
Az állatmentő beszámolt róla, mennyi oka lehet annak, hogy a csöppnyi vad éppen egyedül kószál és nincs mellette az anyja.
– Ilyenkor fel szoktuk világosítani a hívót, hogy a legvalószínűbb, hogy az őzsuta, vagy a szarvasünő éppen azért nincs a kicsinye mellett, mert a telefonálók mellette maradtak. Olyan is előfordult már, hogy útépítők kis nyuszikat találtak. Kézzel megfogták őket és arrébb tették, majd ezt követően telefonáltak. Holott annyit kellett volna csak csinálniuk, hogy fognak egy fűcsomót, vagy lapátot, és azzal teszik odébb a nyuszikat – ajánlotta.
Elmondta, hogy menteni akkor kell, ha sérült az állat és vérnyomot, vagy sebet látunk rajta. Mókusoknál pedig a legtöbb olyan esetben szükség lehet mentésre, ha leesik a fészek a fáról a kölykökkel együtt.
Elárulta, hogy őzet már évek óta nem fogadnak Mályiban a mentőállomáson. Korábban is előtte mindig jelezték az illetékes vadásztársaságnak. A tartásnál egyébként nagyon oda kell figyelni rá, hogy ne alakuljon ki kötődés vad és ember között. Az őzsutáknál ezt nehéz elérni, emiatt nem mindig lehet már utólag elengedni őket.
