Augusztus 20-a nem csupán az államalapítás, de az új kenyér ünnepe is. Ez az aratás végét és az új termés megünneplését is jelenti. Vármegyénkben is befejeződtek az aratási, betakarítási munkák. Búzát 65 ezer hektáron vetettek el idén a borsodi gazdák. Az időjárás ugyan nem kedvezett a gabonának, de a vártnál jobb lett a mennyiség és a minőség is.
- Teljes mértékig befejeződött Borsod-Abaúj-Zemplénben az aratása minden őszi és tavaszi gabonakultúrának, amit korábban elvetettek a gazdák. Kivételt képeznek ez alól a kapás kultúrák: a napraforgó és a kukorica, amelyeket ősszel fognak majd betakarítani. Jelenleg már a tarlóhántás munkálatai és a szalma betakarítás folyik. Múlt héten az előbbi 85, az utóbbi 75 százaléknál tartott – nyilatkozta szerkesztőségünknek Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke.
Elmondta, hogy az aratás terméshozama jó átlagokat produkált. Az őszi árpával kezdődött, amelyből 8100 hektáron vetettek és 65 mázsát adott hektáronként. A második nővény az őszi búza volt 65 ezer hektáron, amiből 62 mázsát sikerült betakarítani hektáronként. Rozst 624 hektáron termesztettek, tritikálét 2800, tavaszi árpát 674 és zabot 1700 hektáron vetettek. Az őszi káposztarepce pedig 18 ezer hektáron termett.
- Azt gondoltuk, hogy rosszabb minőségű és mennyiségű termésünk lesz az idén, mert az időjárás nem kedvezett ennek, hiszen télen és tavasszal is aszály volt. Ezt követően lehűlés és fagy következett, majd forróság, de szerencsére néhány alkalommal eső is érkezett, ami helyretette az átlagtermést és a minőséget is – jelentette ki a vármegyei elnök.
Kiemelte, hogy idén jobb termés született vármegyénkben, mint délen (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok), ahol az aszály nagyon sújtott, annak ellenére, hogy ott minőségibbek a termőföldek.
Hozzátette, hogy a búzák 55-60 százaléka eléri a malmi minőséget, a többi pedig takarmány. Az aszály inkább a kukoricánál okozhat nagyobb kiesést. A hazai malmokba 1 millió tonna lisztmennyiség szükséges, ahhoz, hogy a hazai ellátás megoldott legyen, ami idén teljesülni fog. A többi gabonát exportra viszik főként Olaszországba, Németországba és Ausztriába.
- A liszt ára nem emelkedik a tavalyihoz képest. A gazdáknak állandó problémája, hogy nagyon magas költségen termelik meg ezeket a termékeket. Az in-put, az üzemanyag és a gépalkatrész árak, valamint a munkabér is idetartoznak, amelyek folyamatosan emelkednek és ehhez képest nem arányosan növekszik a termény ára. Emiatt már évek óta nem nyereséges a búza értékesítése – foglalta össze Taskó József.
Megosztotta, hogy augusztus 20-án szentelik meg a történelmi egyházak lelkészei, papjai az új kenyeret minden településen, amelyet a hagyomány szerint az aratás után először sütnek az új lisztből. Később ezt szelik meg és osztják ki az ünneplők között.
