Rózsaszínben pompázó északi fény, azaz latinul aurora borealis jelent meg már többször Bükkszentkereszt ege fölött, ami a Kis-Dél kilátóból különösen szépen megfigyelhető. Az északi fényt, a Földig elérő napkitörések töltött részecskéinek energiája okozza. Legutóbb november 9-én reggel, majd 10-én és 11-én délelőtt mértek három erős napkitörést a szakemberek – adta hírül közösségi oldalán a Bükki Mesék.
Bár a Bükki Mesék szerkesztői saját bevallásuk szerint nem látták a jelenséget, az állítólag sok helyről hosszú ideig látható volt. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. is beszámolt róla közösségi oldalán.
Az elmúlt évek folyamán egyre gyakrabban esik meg, hogy a mérsékelt égövben elvétve mutatkozó égi jelenséget Magyarországról, illetve Miskolcról és környékéről is megcsodálhatjuk. Bükkszentkereszt, mint hazánk második legmagasabban fekvő települése, azért is van kivételes helyzetben, mert ott még akkor is látni a csillagokat és űrbéli eseményeket, ha „odalenn” köd van. 600 méteres tengerszint feletti átlagmagasságával általában a ködréteg fölött helyezkedik el – írja a portál.
Az északi fény, vagy másnéven sarki fény kialakulásáról korábban Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője beszélt a minap.hu–nak.
Elmagyarázta, hogy a sarki fény létrejötte a Napnak köszönhető, ami egy csillag, ezért nem szilárd égitest, hanem izzó gázgömb és mágneses feszültség ébred benne. Az így felhalmozódó energiát napkitörések révén adja le. Ha egy ilyen éppen a Föld felé irányul, akkor a Napból kiáramló töltött részecskék találkoznak a Föld mágneses mezejével, ami ezáltal ionizálják a légkörben található gázokat: oxigént, nitrogént. Tulajdonképpen ezt az ionizált gázkitörést láthatjuk északi fény formájában.
Hozzátette, a sarki fény általában zöldes, sárgás színű, de előfordul kék, ibolya, rózsaszín és piros árnyalatú is. Hazánkban az utóbbiak jellemzőbbek. Színe egyébként attól függ, hogy milyen intenzitású a töltött részecskék árama. Szabad szemmel 20-30 percig figyelhető meg a sarki fény az égbolton, ám nem jelezhető előre, inkább csak valószínűsíthető. A déli féltekén is megjelenhet, ahol aurora australis a latin neve.
