Ugrás a tartalomra

Ritka, veszélyes hüllőt észleltek Borsodban, nézzenek a lábuk elé a túrázók

Létrehozva
Különleges hüllőket regisztráltak a természetjárók az év folyamán, számos kígyóészlelés történt Magyarországon.
Kép
keresztes_vipera_borsod_251118.jpg
Keresztes vipera. Forrás: wikipedia

A kifejezetten kétéltűek és hüllők regisztrálására szolgáló térképen szerencsére rákosi viperát nem jegyeztek be, azonban Sátoraljaújhelynél feltűnt egy keresztes vipera és Zsolna környékéről is jelentettek egy élő példányt – számolt be a Bama.hu.

A keresztes vipera (Vipera berus) egy eurázsiai kígyóféle, a rákosi vipera mellett ez Magyarország két mérges kígyófajának egyike. Nevét jellegzetes mintázatáról kapta. A népnyelv régen kurta farkú kígyónak nevezte. Viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. Pikkelyes bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses alapú, vagy éppen melanisztikus, egyszínű fekete is. Hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A faj rejtőzködő életmódot folytat, és különösen melegben nagyon éber is, és nagy távolságból észleli a felé közelítő embert. Veszély esetén minden esetben menekülni próbál előbb, de véletlen rálépés vagy megfogása esetén, hangos fújással kísért sziszegéssel igen hevesen védekezik, és a legvégső esetben villámgyors mozdulattal belemar a támadójába, ami nagyon gyakran először csak úgynevezett álmarás, mivel ténylegesen nem marja meg a zaklatót, csak többszöri marása után. Sok esetben az álmarás alatt mérget sem fecskendez be a megharapottba. A téli pihenőt követően február végén, márciusban jelenik meg, eleinte keveset mozog, és sokat sütkérezik. A telelésre alkalmas üregekben, faodvakban, rágcsálójáratokban akár több száz példány is összegyűlhet, és a viperák gyakran más kígyó- és gyíkfajokkal is megoszthatják vackukat. A kígyómarás ritkán halálos, Magyarországon utoljára 2001-ben fordult elő tragikus végkimenetelű eset. A méreg ettől függetlenül huzamosabb ideig tartó kellemetlenséget és részleges bénultságot okozhat, a felépülés legfeljebb egy évig tart.

Baranya vármegyében a népszerű fali gyíkon túl vízisikló, rézsikló és erdei sikló észlelés is előfordult párszor. Sumony térségében egy gyönyörű dunai tarajosgőtét is feljegyeztek, amelyből csupán tizenhatot regisztráltak az év során az egész ország területén.

A kígyók között is rengeteg alfaj létezik, és akadnak köztük veszélyes fajták is, de szerencsére a Magyarországon leggyakrabban előforduló fajták, például vízi-, réz, kockás és erdei sikló semmi veszélyt nem jelentenek, ám a velük való találkozás félelmet kelthet az emberben.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Tiszadob Tiszába csúszott autó mentése. Fotó: Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület
A Tiszába csúszott egy autó Tiszadobnál
Borsod-Abaúj-ZemplénBaleset
A Tiszába csúszott és elmerült egy gépkocsi Tiszadob térségében, a pontonhíd mellett - közölte vasárnap honlapján a katasztrófavédelem.
Fotó: FKI
Leszakadt villanyvezetékek és ágak: egy autót maga alá temetett egy fa Borsodban
Borsod-Abaúj-ZemplénMiskolcHavaria
Huszonhatszor volt szükség pénteken Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a hivatásos tűzoltókra.
kőrispusztító bogár
Baj van: Borsodban is felbukkant a veszélyes kőrispusztító bogár
Borsod-Abaúj-ZemplénBelföldGazdaságKörnyezet
Már nemcsak csapdában, hanem fertőzött fában is megtalálták a kőrisrontó karcsúdíszbogarat Borsod-Abaúj-Zemplénben.
véradás
Akár három ember életét is megmenthetjük véradással a jövő héten
Borsod-Abaúj-ZemplénEgészség
Miskolcon kívül Arnóton, Füzérkomlóson és Ináncson nyílik lehetőség véradásra augusztus 10. és 14. között.