Ugrás a tartalomra

Ritka, veszélyes hüllőt észleltek Borsodban, nézzenek a lábuk elé a túrázók

Létrehozva
Különleges hüllőket regisztráltak a természetjárók az év folyamán, számos kígyóészlelés történt Magyarországon.
Kép
keresztes_vipera_borsod_251118.jpg
Keresztes vipera. Forrás: wikipedia

A kifejezetten kétéltűek és hüllők regisztrálására szolgáló térképen szerencsére rákosi viperát nem jegyeztek be, azonban Sátoraljaújhelynél feltűnt egy keresztes vipera és Zsolna környékéről is jelentettek egy élő példányt – számolt be a Bama.hu.

A keresztes vipera (Vipera berus) egy eurázsiai kígyóféle, a rákosi vipera mellett ez Magyarország két mérges kígyófajának egyike. Nevét jellegzetes mintázatáról kapta. A népnyelv régen kurta farkú kígyónak nevezte. Viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. Pikkelyes bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses alapú, vagy éppen melanisztikus, egyszínű fekete is. Hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A faj rejtőzködő életmódot folytat, és különösen melegben nagyon éber is, és nagy távolságból észleli a felé közelítő embert. Veszély esetén minden esetben menekülni próbál előbb, de véletlen rálépés vagy megfogása esetén, hangos fújással kísért sziszegéssel igen hevesen védekezik, és a legvégső esetben villámgyors mozdulattal belemar a támadójába, ami nagyon gyakran először csak úgynevezett álmarás, mivel ténylegesen nem marja meg a zaklatót, csak többszöri marása után. Sok esetben az álmarás alatt mérget sem fecskendez be a megharapottba. A téli pihenőt követően február végén, márciusban jelenik meg, eleinte keveset mozog, és sokat sütkérezik. A telelésre alkalmas üregekben, faodvakban, rágcsálójáratokban akár több száz példány is összegyűlhet, és a viperák gyakran más kígyó- és gyíkfajokkal is megoszthatják vackukat. A kígyómarás ritkán halálos, Magyarországon utoljára 2001-ben fordult elő tragikus végkimenetelű eset. A méreg ettől függetlenül huzamosabb ideig tartó kellemetlenséget és részleges bénultságot okozhat, a felépülés legfeljebb egy évig tart.

Baranya vármegyében a népszerű fali gyíkon túl vízisikló, rézsikló és erdei sikló észlelés is előfordult párszor. Sumony térségében egy gyönyörű dunai tarajosgőtét is feljegyeztek, amelyből csupán tizenhatot regisztráltak az év során az egész ország területén.

A kígyók között is rengeteg alfaj létezik, és akadnak köztük veszélyes fajták is, de szerencsére a Magyarországon leggyakrabban előforduló fajták, például vízi-, réz, kockás és erdei sikló semmi veszélyt nem jelentenek, ám a velük való találkozás félelmet kelthet az emberben.

Ez is érdekelhet

Büntető dömping a bírók meccsén
Borsod-Abaúj-ZemplénSport
Labdarúgás: Mádon játszottak a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei játékvezetők és asszisztensek.
„Unokázós” csalót ítélt el a bíróság
Borsod-Abaúj-ZemplénBűnügy
A férfi társával együtt egy idős ózdi asszonytól több millió forint értékű készpénzt és aranyékszert szerzett meg egy úgynevezett „unokázós” csalás során.
Cseh Tamás archívum
Cseh Tamás-mozaik Tállyán
Borsod-Abaúj-ZemplénKultúraSzabadidőBulvárCelebhírek
Különleges kiállítással idézik meg Cseh Tamás életét és kevésbé ismert alkotói korszakát Tállyán, a Barka Galéria Hotelben. A tárlat három nézőpontból mutatja be a legendás dalszerző-énekes életművét.
„Súlyos fejlesztéspolitikai és stratégiai kockázat” – a megszüntetés ellen foglalt állást a vármegyei önkormányzat
Borsod-Abaúj-ZemplénGazdaság
A vármegyei önkormányzatok nélkülözhetetlenek a hatékony területfejlesztésben, és az intézményrendszer esetleges gyengítése komoly veszélyt jelentene a kistelepülések felzárkózására – így foglalható össze az az állásfoglalás, amit nagy többséggel fogadott el a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés csütörtökön.