Ugrás a tartalomra

„Súlyos fejlesztéspolitikai és stratégiai kockázat” – a megszüntetés ellen foglalt állást a vármegyei önkormányzat

Létrehozva
A vármegyei önkormányzatok nélkülözhetetlenek a hatékony területfejlesztésben, és az intézményrendszer esetleges gyengítése komoly veszélyt jelentene a kistelepülések felzárkózására – így foglalható össze az az állásfoglalás, amit nagy többséggel fogadott el a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés csütörtökön.
Kép
megyei_kozgyules_260924_hcs-6.jpg
Fotók: Horváth Csongor

Összességében húsz előterjesztés került a közgyűlés elé, közel 1 ezer oldal anyagot vitattak meg a képviselők csütörtökön. Egy napirendi pontot a Mi Hazánk nem sokkal a kezdés előtt hozott be az ülésre, ez szintén a vármegyék felvetett átszervezésével, megszüntetésével volt kapcsolatos.

Tiszás bojkott

Az ülés az országgyűlési képviselők bemutatkozásával kezdődött – volna. Mint ismert, Borsod-Abaúj-Zemplén 7 választókerületéből 6-ot a Tisza Párt képviselői nyertek meg az áprilisi választásokon. A Fidesz-KDNP színeiben nyertes Csuzda Gáborral egyetemben most bemutatkozási lehetőséget kaptak a vármegyei közgyűléstől, ezzel azonban egyikük sem élt.

A vármegyékről

A második és az említett Mi Hazánk által előterjesztett javaslat egyaránt a vármegyei önkormányzatok tervezett átalakításával, esetleges megszüntetésével volt kapcsolatos. Magyar Péter miniszterelnök korábban közölte, hogy átgondolják a rendszer működését, „jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – fogalmazott egy Facebook-posztjában.

Most ezzel szemben fogadott el nagy többséggel egy állásfoglalást a közgyűlés (egyedül az MSZP-s Pap Zsolt és a momentumos Kovács József tartózkodott a szavazásnál). Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke „megalapozatlannak” és ezért „sértőnek” nevezte, hogy kifizetőhelynek nevezték a közgyűlést.

Kép
megyei_kozgyules_260924_hcs-5.jpg

- Egész eddigi működésünkből következik, hogy az együttműködésben és a szakmai munkában hiszünk, ami fejlődést eredményez. Ennek érdekében eddig is közösen dolgoztunk a településekkel, a kormánnyal, a kormányhivatallal a megye fejlődése érdekében – hangsúlyozta.

Kifogásolta, hogy a kormány egyeztetés nélkül hoz döntéseket, miközben véleménye szerint nem ismerik a vármegyék tényleges feladatait, az állami finanszírozás nagyságrendjét és annak felhasználását.

- A csaták helyett a párbeszédben és a közös munkában hiszek – hangoztatta az elnök, aki a megyei önkormányzatok megszüntetésére vonatkozó kormányzati nyilatkozatok mögött elsősorban politikai megfontolásokat, nem megalapozott szakmai érveket lát.

Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP) frakcióvezető „súlyos hibának” és „elhibázott lépésnek” nevezte az átszervezést, ami legitimációs kérdéseket is felvet véleménye szerint, hiszen 2029-ig szól a mandátumuk.

- Stratégiai partnerei vagyunk a településeknek, a helyi demokrácia és a vidék érdekérvényesítésének szétverését jelentené a döntés – fogalmazott, hozzátéve: épp, hogy a területi szint megerősítésére lenne szükség.

Kép
megyei_kozgyules_260924_hcs-2.jpg

Képviselőtársa, Tamás Barnabás „példaértékűnek” nevezte a megyék munkáját, a szintén soraikat erősítő Váraljai Zoltán szerint Szent István örökségét húznák keresztül egy tollvonással, Dankó Dénes pedig elmondta, 300 milliárd forinttal gazdagodtak a települések a vármegyei önkormányzatnak köszönhetően.

Pasztorniczky István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy eddig konstruktívan álltak a kormánypárti képviselőkhöz, fel kell azonban készülni az „ádáz ellenzéki” szerepre. Javaslatukat „Magyar Péter miniszterelnök és a Tisza országgyűlési képviselőinek a vármegyei közgyűlések megszüntetésére és hamis képviselői jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatai elleni tiltakozásként” tárgyalta a közgyűlés.

A párt frakcióvezetője, Szajlai János „felháborítónak” nevezte a Tisza politikusainak „tempóját és hozzáállását”.

- Elfogadhatatlan, hogy minden egyeztetés nélkül ilyen intézkedéseket hoznak – fogalmazott, hozzátéve, hogy tájékoztatást várnak a pontos tervekről.

Kép
megyei_kozgyules_260924_hcs-3.jpg

Napirenden a gazdaság és az agrárium

Napirenden volt még a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2025-ös tevékenysége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei igazgatóságának tavalyi munkája, a közösségi közlekedés, valamint a vármegye közúthálózatának helyzete is.

Külön napirendi pontban foglalkoztak Borsod-Abaúj-Zemplén nemzeti parkjainak 2025-ös tevékenységével. A képviselők emellett új szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról is tárgyaltak, illetve módosították a vármegye 2026-os költségvetéséről szóló rendeletet.

A közgyűlés elé került a „Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Integrált Területi Programjának félidei értékelése 2021–2025” című dokumentum elfogadására vonatkozó javaslat is. A további nyílt napirendi pontok között szerepelt a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítása, egy korábbi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslat, valamint a Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság új tagjának megválasztása.

Díjakról is döntöttek

A közgyűlés zárt ülésén öt napirendi pont szerepelt. A képviselők döntöttek a vármegye 2026-os Pro Comitatu díjának, Vay Ábrahám díjának, Alkotói díjának és Szociális Munkáért díjának adományozásáról.

Ez is érdekelhet

Rendőrkézen a férfi, aki leszúrta az ismerősét
Borsod-Abaúj-ZemplénBűnügy
A rendőrség elfogta a taktakenézi emberölés gyanúsítottját.
Fociznak a fekete ruhások
Borsod-Abaúj-ZemplénSport
Labdarúgás: Mádon meccselnek a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei futballbírók és asszisztensek.
Közlekedés, gazdaság és a vármegye jövőbeni szerepe is téma lesz a közgyűlésen
Borsod-Abaúj-ZemplénBelföldGazdaságKultúraSzabadidő
Csütörtökön ülésezik Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése. A képviselők 14 előterjesztést nyílt, 5-öt pedig zárt ülésen tárgyalnak. A vármegye országgyűlési képviselőinek bemutatkozása mellett szó lesz többek között a megyei önkormányzatok jövőbeni szerepéről, a közösségi közlekedésről, az úthálózat állapotáról és fejlesztéseiről, valamint a területfejlesztési program félidei értékeléséről is.
Év Kilátója 2026
Borsodi és zempléni kilátó is versenyben van az Év Kilátója címért
Borsod-Abaúj-ZemplénBelföld
Idén is megválaszthatjuk Magyarország kedvenc kilátóját. Az Év Kilátója pályázat hetedik alkalommal keresi az ország legszebb panorámát kínáló építményét, a versenyben pedig három kilátó is szerepel Borsod-Abaúj-Zemplénből.