Bizonyára több olvasó találkozott már élete során olyan emberekkel, akik „keményre itták magukat”, vagy valamilyen más formában a többség számára zavaróan viselkedtek. Pár éve ezek az egyének elszaporodtak Miskolc szórakozási központjában, a belvárosban, kiváltképp a főutcán. Péntek és szombat esténként szinte garantáltak voltak a balhék.

Áprilisban, miután újra kinyitottak a szórakozóhelyek és a felszabadulás érzése eluralkodott a bulinépségen, ezek a jelenségek koncentráltan és hatványozottan jelentkeztek. Ennek kezelésére egy, az önkormányzat és a rendőrség közötti együttműködés részeként elindult a „buliőrjárat”, azaz a portyaszolgálat. A Miskolci Rendőrkapitányság munkatársai, a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MiÖR) és a polgárőrség közös erővel biztosítanak állandó jelenlétet a hétvégi éjszakákban.

A MiÖR igazgatója elmondta, hogy a közös akció egyik előnye – a rendszeres és nagyobb létszámú közterületi jelenlét mellett – a tapasztalat- és az információcsere. Vincze Csaba szerint a szolgálatszervezést azon igények mentén alakítják, amit a közbiztonság megkíván tőlük.

Mindezt a miskolci önkormányzat anyagilag is támogatja. Badány Lajos alpolgármester hozzátette, hogy a városvezetés kiemelt figyelmet fordít a belváros közbiztonságának javítására, amit a fentebb leírt tünetek indokoltak.

Szolgálnak és védenek

Bodnár Gábor r. alezredestől, a Bűnügyi Osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy a cél elsősorban a megelőzés. Azzal, hogy a problémás helyeken folyamatosan és jól láthatóan jelen vannak a rendfenntartók, elveszik az emberek kedvét az intézkedést igénylő cselekvéstől. Rajtuk kívül egyébként a civil ruhás kollégák is szolgálatot teljesítenek.

Ha mégis történne valami, akkor gyorsabban közbe tudnak lépni: például, amennyiben a térfigyelő kamerák valamelyikén történést észlelnek a rendészek, rádión keresztül jeleznek, majd gyakorlatilag 1 perc alatt ott vannak és intézkednek a szervek.

Vincze Csaba megjegyzi, hogy közel 300 térfigyelő kamera működik Miskolc városában, amiket fokozott figyelemmel követnek a rendészet munkatársai.

Balhés gócpontok

Az évek tapasztalata megmutatta, hogy a belváros mely részei számítanak neuralgikus pontoknak. Ilyenek egyebek mellett a Déryné utca, a Kandia köz, vagy a Villanyrendőr, ahol rendszeresen fordulnak meg nagy tömegek szórakozásuk előtt, alatt és után.

Emellett a Centrum áruház és környéke, illetve a Búza tér szintén kiemelt figyelmet kapnak. Az alezredestől azt is megtudjuk, hogy a fix jelenlét mellett azért vannak cirkáló kollégák is, akik autóval járják a várost és figyelik az említett helyszíneken kívüli tevékenységet is.

Hazafelé az út veszélyes

Szintén tapasztalat, hogy az utolsó buszok és villamosok indulásának környékén leng ki a balhéméter. Egyrészt ekkorra olyan részegségi állapotba kerülnek az emberek, hogy hajlamosabbak beleállni a konfliktusokba. Ilyenkor elhagyják a szórakozóhelyeket és útra kelnek, tehát nagyobb az eldurvuló találkozások esélye.

A cél, hogy mindenki békésen hazaérjen. Az alvókat felkeltik, vagyis „megtanítják járni” – ahogy elhangzik az este egy pontján – emellett biztosítják, hogy ne legyenek balhék. Bodnár Gábor megjegyzi, hogy sokszor a probléma akkor kezdődik, amikor lekésik az utolsó járatot az emberek, hiszen mit tehetnek? Még többet fogyasztanak, illetve „elfoglaltságot” keresnek maguknak az első indulásig.

Nyáron azért több a dolguk

Egy november végi estén mi is csatlakoztunk a portyaszolgálathoz. Viszonylag korán kezdtük a műszakot, hiszen 21 óra tájékán még nyugodt és csendes a belváros. Ehhez az is hozzájárult, hogy ködös és hűvös napot fogtunk ki a terepszemlére. Bodnár Gábor hozzáfűzte, hogy nyaranta sokkal mozgalmasabbak az estéik. A meleg miatt gyorsabban részegednek le az emberek, illetve a teraszoknak köszönhetően többen vannak az utcán.

A Búza téren – egy Miskolc környéki településre induló – utolsó busznál szúrtunk ki 23 óra körül egy papírpohárnyi borral a kezében kötekedő fiatalembert. Lökdöste a sokkal józanabb másik egyént, illetve látványos gesztusokkal és hangosan magyarázott neki. Egy olyan jelenet, amit számtalanszor láttunk már, sőt sokan át is éltünk.

Túravezetőnk police felirattal a karján – nem hivatalosan intézkedve, csupán békítési szándékkal – lépett oda, hogy megnyugtassa a kedélyeket, mielőtt bármi történne. Egyik oldalról a „ne szóljá’ bele” választ kapta, míg a másikról a „nem is csináltam semmit” mondattal jelezte az ártatlan fél, hogy nem érti, miért kötekszik vele a papírpoharas ember.

Pár perc beszélgetést követően sikerült lenyugtatni a kedélyeket, azonban – érthető okokból kifolyólag – a buszsofőr nem engedte felszállni az ittas felet a járatra, így számára nem ért véget az éjszaka. Bodnár Gábor jelezte a történteket a kollégáknak, akik ezt követően kiemelt figyelemben részesítették „hősünket”.

Működik a dolog

Az alezredes elmondja, hogy a rendszer egyértelműen működik. Jelentősen kevesebb a hétvégi balhé, amióta a portyaszolgálat vigyázza a rendet és ez mindenkinek jó.

Már a puszta jelenlét is hatásos: rendőrautójukkal, sárgán világító mellényükkel és tányérsapkájukkal is jelzik, hogy nincs értelme a rendzavarásnak. Hiszen az ember kétszer is meggondolja, hogy keménykedjen, amikor ott áll mellette a rendőr, nem igaz?