Ugrás a tartalomra

Élethosszig tartó tanulás és tudósítás

Bódogh Dávid
Utoljára módosítva
2022. március 19. szombat 15:19
Farkas Ildikónak ítélte idén az Év Újságírója elismerést az önkormányzat. A Miskolc Televízió szerkesztő-riportere tizenkilenc éve dolgozik különböző miskolci médiumoknál, cégünknek, a Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft-nek kilenc éve oszlopos tagja.
Fotók: Mocsári László

Ildikó gyerekkorát – fizikai dolgozó szüleivel, testvérével és eleinte nagyszüleivel – Hejőcsabán, később pedig az Avason töltötte. A Kossuth Lajos Gimnáziumban végzett. Onnan először Eger, majd Nyíregyháza főiskolájának földrajz, biológia és rajz szakára jelentkezett. A túljelentkezés nem szegte kedvét, más irányokba próbált inkább szerencsét. Így tett szert sok egyéb mellett műszaki rajzolói, illetve gép- és készülékszerkesztői technikus végzettségére is.

1984-től az egyetemvárosi TÜKI Zrt.-ben munkálkodott csaknem húsz esztendőn át, mialatt – köszönhetően folyamatos továbbképzéseinek – szoftverüzemeltetővé, kvázi rendszergazdává avanzsált. – Hétéves koromtól negyvennyolc éves koromig folyamatosan tanultam – jegyezte meg. Két fiúgyermekének 1989-ben és 1992-ben adott életet. Mindez olyannyira nem térítette el az iskolapadtól, hogy Balázs és Valentin felcseperedése után példának okáért francia nyelvvizsgát abszolvált. 2006-ban egy OKJ-s újságíróival is gyarapodott okleveleinek sora. A képzés elvégzéséig Ildikó 2004-től – munkája mellett – Budapesten és Tiszaújvárosban szerzett nyomtatott sajtós és televíziós gyakornoki tapasztalatokat.

A határvonalat a Diósgyőr Rádió jelölte ki számára, ahol műsoradóként és hírolvasóként is hallhattuk – kezdetben hétköznap délutánonként és hétvégén reggelente, később valamennyi napszakban. – Itt ismerkedtem meg többek között Dobos Tímeával, Vályi Zsolttal, Handa Eszterrel és Kerényi Balázzsal – emlékezett vissza első főállású médiapozíciójára. A közösségi rádió szerepét Ildikó életében egy másik szempontból sem lehet eléggé kihangsúlyozni: a nemrég elhunyt Mikolai Vince atyával is az itt töltött évek alatt került kapcsolatba. A miskolc-diósgyőri plébánossal rendszeresen beszélgettek aktuális egyházi ünnepekről a frekvencián. Akkori hitéleti foglalatosságának egyenes folytatását találta meg aztán a Miskolc Televízió kapcsolódó műsorában, melyet 2014 óta mindmáig vezet. A Hívőszó jellemzően azoknak az idős embereknek szól, akik helyzetüknél fogva már nem képesek eljutni a templomba.

Helyi ügyek

Ennek fényében erőteljes kontrasztot látszik kirajzolni Ildikó politikai érdeklődése. Mindezt azzal magyarázza, hogy a politikára mindvégig helyi ügyeink megvitatásának fórumaként tekintett. Hogy mást ne említsünk, tavaly március óta fut a Miskolc Televízióban a FogadóÓra című műsora, amelyben – pártállástól függetlenül – hozza testközelbe önkormányzati képviselőinket. Ez irányú felkészültsége mellett szól, hogy a városi közgyűlésnek rádiós karrierje óta rendszeres tudósítója. Mégsem ebben látja sokoldalúságának legfőbb ismérvét, sokkal inkább abban, mikor egyik nap huszonéves fesztiválozók karéjából, míg a rákövetkezőn nyugdíjas rendezvényről tudósít. – Úgy gondolom, hogy életkoromnál fogva több generáció életébe is belelátok, mindennapi problémáikat talán ezért vagyok képes jobban megérteni – vélekedett. Saját műsorai mellett szinte nem is volt program, melybe ne gyártott volna anyagot – legyen szó közéleti, politikai, gazdasági, társadalmi vagy épp kulturális magazinról.

2013-ban egyébiránt a Miskolci Egyetem kommunikáció és médiatudomány, valamint politológia szakán le is diplomázott. Másik két – jelenleg is nálunk tevékenykedő – kolléganőnkkel, Kóródi Tímeával és Spilman Nórával ekkortájt lépték át a helyi televízió küszöbét. Bevallása szerint egy percig sem volt kérdés számára, hogy a rádiós éra alatt Garami Zsuzsánál elvégzett beszédtechnika-kurzust nem a tévéstúdióban, hanem kinn, "a terepen" fogja kamatoztatni. Ezzel persze lecsökkent annak esélye, hogy a közértben leszólítsák, de így sem kell azért panaszkodnia... Sőt, mi sem igazolja jobban vissza az iránta táplált közbizalmat és megbecsültséget, minthogy a nézők konkrét témákkal és ügyekkel fordulnak hozzá az utcán. – Mindig is érdekelt a város múltja, jelene és jövője. Ám mikor gyerekeim lettek, igazán akkor döbbentem rá, hogy imádom ezt a várost. Számomra Miskolc sohasem csupán az „Acélvárost” jelentette, hanem azt a települést is, ahol a nagyszüleim éltek – fogalmazott.

Vénájából ered

Egyszerre tekint előnyként és hátrányként műszaki vénájából eredő alaposságára. Riport nem megy ki úgy a keze alól, hogy ne nézne utána a téma pontos hátterének, s ne tájékozódna több forrásból is. Amit tud, felgöngyölít, körbejár. – Ha kapok egy papírt a kezembe, én akkor is azzal kezdem, hogy felteszem a kérdést magamnak: hogyan készült maga a papírlap? – példázta elnevetve. – Úgy érzem, hogy ez az elismerés nem csupán nekem szól, hanem annak a csapatnak is, ahová nap mint nap bejárok: ez a MIKOM közössége. Valamennyi munkatársamnak köszönettel tartozom, hogy ezt átvehettem. Ebben a munkában ugyanúgy benne van a szerkesztők, a riporterek, az operatőrök, a vágók, az újságírók, a fotósok, valamint a hirdetésszervező- és marketingmunkatársak tevékenysége is – hangsúlyozta Ildikó, hozzátéve: harmincnyolc évnyi munkaviszonya alatt soha korábban nem részesült semmilyen kitüntetésben.

A rangos elismerést a polgármester személyesen adta át március 15-én, a szabad sajtó napján. Méltatásában Veres Pál kiemelte: a díj méltó helyre került, hiszen Farkas Ildikó igazi lokálpatriótaként látja el újságírói tevékenységét azzal, hogy csaknem két évtizede a miskolciak érdekében, Miskolcért tesz.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!