Ismét látványos fotóval fejezték ki véleményüket a Herman Ottó Gimnázium tanárai. A facebookon közzétett képeken ezúttal sakktáblára álltak a pedagógusok.
"Nem vagyunk bábuk! Együtt és nem egymás ellen szeretnénk játszani!" - olvasható a felirat a fotón. A Herman tanári kara a képekkel arra a Belügyminisztérium által tervezett új teljesítménymérési rendszerre és az ettől függő új bérezési szabályokra reagál, amelyet január 4-én a Népszava hozott nyilvánosságra.
A tervezet szerint a mostani, külső értékelést egy belső értékelési rendszer váltja fel, amelynek részeként a pedagógusoknak szeptemberben három személyes teljesítménycélt kellene kitűzniük maguk elé, júniusban vagy júliusban pedig az intézményvezető értékelné ezek elérését egy összetett pontrendszer alapján.
A pedagógusok maguknak választhatnák meg a célokat, a minisztériumi dokumentum pedig olyan példákat hoz fel, mint:
- legalább tíz diák elindítása egy tanulmányi versenyen;
- legalább hat külső program szervezése az osztálynak;
- a tanulók szövegértése legalább öt százalékkal javuljon;
- vagy az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.
A személyes teljesítménycélok elérésén kívül a pedagógusoknak tíz kompetenciaterületen is meg kellene felelniük, amelyek olyan totális általánosságokat takarnak, mint a munkafegyelem, a terhelhetőség, a kommunikáció, a tehetséggondozás, a kapcsolat a szülőkkel, az etikus magatartás és a felzárkóztatás. A pedagógusok munkáját a terv szerint az igazgató mellett az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők értékelnék százas skálán. A legtöbb pontot elérő 20 százalék ez alapján jutalmat kaphatna, az alsó 20 százalék pedig akár büntetést - ismertette Telex.
A javaslat nyilvánosságra kerülése után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnal tiltakozott. Közleményükben azt írták: velük senki nem egyeztetett, a tervezet pedig azt mutatja, hogy a kormány sem a sztrájkköveteléseiket, sem a civilekkel közösen kidolgozott 9 pontos javaslatcsomagjukat nem akarja elfogadni. Szerintük:
„A teljesítmények alapján történő differenciált bérezés nem ördögtől való, azonban első lépésként tisztességes alapbérekre van szükség ahhoz, hogy megszűnjön a szakmából történő tömeges elvándorlás, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a pedagóguspálya.”
Ezenkívül szerintük a javaslat ebben a formában látszateredményeket produkáló katonává nevelné a pedagógusokat, az elérendő célokat pedig úgy határoznák meg, hogy a feltételeket nem biztosítják hozzájuk. A tanárok bérét az értékelési rendszerrel tulajdonképpen kényükre-kedvükre befolyásolhatnák a főnökeik, ami szerintük azt mutatja, hogy „a hatalom a pedagógusnak alárendelt, gondolkodás nélküli végrehajtó szerepet szán, nem pedig tájékozódásra, kritikai gondolkodásra és együttműködésre képes jövő generációt nevelő, szabadon gondolkodó értelmiségként tekint a pedagógustársadalomra”.
A PDSZ szerint azzal is gond van, hogy ez a rendszer a tanárok teljesítményét nem egy objektív mérőszámhoz, hanem egymáshoz mérné. Azzal, hogy a tanárok 20 százalékának fizetéséből elvonnának, ezt a pénzt pedig a tanárok másik 20 százaléka jutalomként kapná meg, egymás ellen fordítanák a tantestületek tagjait. Ez a rendszer összességében szerintük tehát csak a pedagógusok megosztását szolgálja és a lojalitást jutalmazza.
