Ahhoz, hogy tisztán lássunk 2005-ig kell visszamenni, amikor is a miskolci önkormányzat elindította kötvénykibocsátási programját, Várost Építünk I. néven. Az akkor felvett 12,5 milliós svájci frank alapú hitelt – akkori árfolyamon 1 milliárd 960 ezer forintot - többek között a belvárosi rehabilitációs programra, Fonoda utcai ingatlanfejlesztésre, a József Attila út 53. és a Kis-Hunyad utca 9. szám alatti épületkorszerűsítésre, illetve a Mechatronikai Ipari Park előkészítésére kívánta felhasználni az önkormányzat. Majd Várost Építünk II. néven, 2006-ban újabb kötvénykibocsátásra került sor 10 millió svájci frank (1 milliárd 700 millió forint) értékben, PPP konstrukciókra a belváros felújítására és iparterületek további fejlesztésére. A város a kötvények ellenértékét - többek között - a fejlesztések megtérüléséből, a Mechatronikai Ipari Park bevételéből, illetve a Főutca Plázaprojektben az üzleti célú ingatlanok többletbevételéből kívánta rendezni.
A kötvények végleges visszafizetési határideje 2013 augusztusa volt, és akkor 5,6 milliárd forintot kellett volna megfizetnie a városnak. A visszafizetésre tehát volt terv és akarat, de 2010-ben váltás történt a városvezetésben. Az új, Fidesz vezette önkormányzat módosította a visszafizetési határidőt 2018 augusztusára. Ezzel együtt a Kriza Ákos vezette fideszes városvezetés már 6 milliárd 200 millió forint megfizetésére vállalt kötelezettséget. Miközben 2011-ben - a kötvényből fejlesztett - Mechtaronikai Ipari Parkot eladták, de az ebből származó bevételt nem a kötvénybe forgatták vissza, illetve az üzleti ingatlanok felújításából származó bevételeket sem számolták el a kötvények óvadéki számláján.
Mindezek ellenére az előző, fideszes városvezetésnek még mindig lett volna esélye arra, hogy nulla, igen nulla forinttal szálljon ki ebből az ügyletből. Hiszen a kormány 2011-ben elfogadott egy stabilitási törvényt, amelyhez kapcsolódott egy adósságkonszolidáció is, így a város rendezhette volna a teljes adósságát. Míg más települések éltek ezzel a lehetőséggel, addig Miskolcon – ismeretlen okból – a kötvények esetében erre nem került sor. Sőt 2012-ben egy újabb hosszabbítási kérelemmel a város 2022 augusztusára módosította a visszafizetés végleges határidejét.
Az előző, fideszes városvezetésnek tehát több esélye is lett volna, hogy ettől a súlyos tehertől megszabadítsa a várost. Ha megtette volna, akkor most nem lenne jelenleg több mint 8 és fél milliárd forintos visszafizetési köztelezettsége Miskolcnak.
A Miskolc Holding Zrt. ezért kényszerül most arra, hogy nyolcmilliárd forintos hitelt vegyen fel, természetesen – ahogy a törvény is szabályozza – kormányengedéllyel. Úgy tudjuk, Veres Pál polgármester a hét elején a hitelfelvételről és annak miértjéről is egyeztetett a pártokkal, köztük a Fidesz-KDNP képviselőivel is.
A városvezető nekik is elmondta, hogy a felvenni kívánt összeg felét az előző városvezetés által vissza nem fizetett, a konszolidációba be nem vont hitel törlesztésére kénytelen fordítani a város. A másik fele pedig előremutató városi célokat szolgál, hiszen Miskolc iparterületei beteltek, a befektetői érdeklődés azonban jelentős, így újabb iparterületek fejlesztésére is jut a felvenni kívánt hitelből, így a város adóbevételei is növekedhetnek.
