A társadalmi hackathon – a módszer, amivel az ötletmaraton is dolgozik – lényege az állampolgárok aktivizálása. A rendezvény célja sosem az volt, hogy az emberek ötleteket küldjenek be panaszfórum-jelleggel arra vonatkozóan, hogy szerintük mit kellene valaki másnak megoldania.
Az ötletmaraton az aktivitásra épít: jöjjön el az ötletével az illető a rendezvényre, prezentálja azt, gyűjtsön társakat maga mellé. Majd együtt dolgozzák ki a megvalósíthatóságig az elképzelést – mentorok segítségével. Közben gondolkodnak, munkát fektetnek bele és megismerik a lehetőségeket. És nem feltétlenül mástól várják a megoldást.
Végezetül pedig megszületik egy projektterv, ami a lehető legtöbb szempontot figyelembe veszi. És itt kezdődik a következő fázis, a megvalósítás, amiben szintén számít a módszer az állampolgár aktivitására.
Sokan tudtak azonosulni ezzel az elképzeléssel. Molnár Aranka, az I. Miskolci Ötletmaraton szakmai koordinátora emlékeztetett, hogy lehetett jelentkezni ötletgazdaként – aki bemutat egy elképzelést és azt dolgozza ki a 48 óra alatt –, illetve résztvevőnek, aki saját preferenciái mentén választ magának egy szimpatikus ötletet és annak a megmunkálásában segít.
Miskolcon többen jelentkeztek ötletekkel, mint pusztán résztvevőnek. Ez értelemszerűen azt jelentette, hogy nem lesz elegendő ember a legalább négyfős csapatok megalkotásához. A problémát végül az állampolgárok rugalmasságával sikerült áthidalni: többen társakra leltek más ötletek gazdáiban és egyesítették elképzeléseiket.
Ennek köszönhetően 6 csapat jött létre és kezdte meg a közös munkát péntek késő délután. „Fantasztikus volt azt az alázatot látni, ahogy együtt dolgoztak az emberek. Mindenkit beszippantott a hangulat, hogy a végére szeretne egy kész projekttervet – mondta Molnár Aranka.
A végeredményeket úgy jellemezte a szakmai koordinátor, hogy azok „nagyon sokszínűek” lettek. „A 48 óra arra volt elegendő, hogy körvonalazódjon, részletekkel feltöltődjön az adott program, de még dolgozni kell rajtuk” – utalt arra, hogy az alap van meg. „Egyik sem túlságosan elméleti, hanem közelítenek a megvalósíthatósághoz”.
„Sok szempontból alakult jól a Miskolci Ötletmaraton. A résztvevők nagyon nyitottak voltak és odafigyeltek egymásra, fantasztikus volt a mentorcsapat és a szervezők is nagyon odatették magukat. Együttműködés és együtt lét” – jellemezte a rendezvényt, amire négy hónapon át készültek.
Molnár Aranka végezetül kiemelte, hogy a több helyi vállalkozó által tett felajánlások, az önkormányzat tevékeny részvétele, és hogy mindenki kapott végül díjat, egyfajta pluszt jelentett a résztvevőknek, ami motiválhatja őket a folytatásra: a megvalósításra.
Az első helyezett a Végtelen Lehetőségek SE lett, akik egy főként ingyenes extrémsportolási lehetőségre és utánpótlásnevelésre koncentráló projekttervvel álltak elő – például minderre alkalmas parkot építenének az Y-híd alá. A második a Szebb Miskolcért önkéntes alapú szemétszedési akciókat szervező csapata lett, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Miskolci Erőleves tagjai állhattak fel. Ők a különböző miskolci városrészek összekötését, egymás "fűszerének" megismerését tűzték ki célul.
A többiek is kiváló ötletekkel álltak elő. A Miskolc Városi Diákönkormányzat másokkal kiegészülve ifjúsági közösségi tér elképzelését dolgozta ki. Mások a Szinva menti zöldfolyosó tervén agyaltak sokat – ennek részét képezné például egy emlékpark a meg nem született gyermekek részére. A Miskolc üdvözli Európát fedőnevű projektterv pedig Erasmusos külföldi diákokkal szeretné a várost jobban megismertetni.
Az I. Miskolci Ötletmaraton sikeresen megmozgatta a nyitott miskolci állampolgárokat, és olyan kósza ötlet is elhangzott, miszerint minden évben, a város napja előtti hétvégén rendeznék meg.
