Az irodalomtudományban folyamatosan vizsgálják a Himnusz szövegét, ami fontos, hiszen a magyar nemzet identitásának, öntudatának egy nagyon komoly részét képezi - állapította meg lapunk érdeklődésére Kapusi Angéla. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK) Tanárképző Intézetének adjunktusa, az MTA-MAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság titkára előadásában történetileg vizsgálta, hogyan keletkezett a szöveg, milyen irodalmi források - például a Biblia - hatották rá.
De szót ejtett arról is, hogyan kezdődött a vers kultusza, ami az Erkel Ferenc általi megzenésítésének volt köszönhető.
- Mindaddig kevésbé volt ismert, szemben a Szózattal, ami már a maga korában is jóval ismertebb volt - mutatott rá. - Alapvetően nem egy néphimnusznak született, nem is azonnal címkézték fel így, hanem egy nemzeti vers volt. Csak 1903-tól vált hivatalosan a magyar nemzet Himnuszává.
Az irodalomtörténész szerint fontos időről időre újragondolni, mit jelent a szöveg.
- Hiszek abban, hogy a verseket saját magunk szempontjából értékeljük és értelmezzük. Ezt tegyük meg mindannyian, s ennek az elcsendesedésnek pont most van itt az ideje; ünnepeljük a Himnusz születését - húzta alá Kapusi Angéla.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én. A fellelhető kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén.
A konferenciát Kaptay György, az MTA-MAB elnöke nyitotta meg. Úgy fogalmazott, "nem lenne magyar identitás Himnusz nélkül".
- Mindig felemelő és megindító érzés elénekelni a nemzeti imádságunkat - emelte ki.
A konferencia résztvevőit Varga Andrea köszöntötte. Miskolc alpolgármestere arról szólt, hogy a város számára 2023 kulturális szempontból izgalmas és kiemelkedő év lesz. Sorolta: idén lesz kétszáz éves a Miskolci Nemzeti Színház, a város szimfonikus zenekara hatvan évvel ezelőtt kezdte meg működését, ötven évvel ezelőtt rendezték meg az első magyar rockfesztivált, és harmincéves a Csodamalom bábszínház.
- Csupa olyan esemény, ami a miskolciakat büszkévé teheti - hangsúlyozta.
A miskolci önkormányzat, az MTA Miskolci Területi Bizottsága, valamint a Műút folyóirat által közösen szervezett konferencián Gyulai Éva egyetemi docens, a ME-BTK Történettudományi Intézetének intézeti tanszékvezetője, az MTA-MAB Történettudományi és Néprajzi Szakbizottság elnöke a reformkor előestéjén álló Miskolcról tartott előadást. Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet, a Földes Ferenc Gimnázium intézményvezető-helyettese, történelem, magyar nyelv és irodalom szakos tanár pedig az iskola Honismereti és Média műhelyének Himnusz élményeiről beszélt. Az emlékkonferenciát Kovács András Ferenc: Kölcsey Ferenc lehajtja a fejét című versével Bodoky Márk, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze zárta.
