Ugrás a tartalomra

A tej él, a tejpor halott

Bájer Máté
Utoljára módosítva
2021. április 11. vasárnap 12:43
Dallam, nyelv, zene, szöveg: egység. Papp Dénes szerint, ha a szöveget teljesen megfosztjuk zeneiségétől, az olyasmi lehet, mint amikor a frissen fejt tejből mindenféle tudományos eljárás útján tejport készítenek.
„Az írás meglehetősen magányos tevékenység". Fotó: Magánarchívum

Bár egy civilszervezet munkatársaként dolgozik, de talán többen ismerik dalszerzőként, költőként, prózaíróként vagy épp a KISAVAS zenekar énekes-gitárosaként. Mégsem szeretne magára aggatni titulusokat.

- Dallam van és nyelv, zene és szöveg. Egyszer kéz a kézben járnak, máskor külön utakon. Mind megannyi próbálkozás, kísérlet, nyomozás. Az írás meglehetősen magányos tevékenység. Persze, ha valaki ír, még nem feltétlenül író, és nem is feltétlenül magányos. Mindezt talán kiegészíteni látszik a dal, mivel jó esetben a közösség felé nyit.

A gyermekkorát Prügyön töltötte, csakúgy, mint a híres nyugatos író, Móricz Zsigmond – akivel egyébként együtt járt Papp Dénes dédnagymamája a prügyi elemi iskolába. - Móriczcal ellentétben Prügy számomra az aranykort jelenti, küzdelmes, szerény, ám mesés életet. Témát ritkán merítek innen, erőt viszont annál inkább.

A kortárs irodalmat manapság kevésbé követi, és az olvasás is mást jelent számára, mint régebben. - Nem szeretnék hosszas felsorolásba bocsátkozni olvasmányélmények kapcsán, ám például nemrégen fejeztem be Rudyard Kipling egyik regényét, mely a Kim címet viseli. Jó volt.

A jó írás

Hét éve megjelent verseskötete a Vedlés címet viseli. - Próbáltam megnevezni az addig megnevezhetetlennek tűnő dolgaimat, tényszerűen, egyfajta látleletként, egyúttal a félelmeimet is, hogy eltűnjenek, ahogy azt az Egyiptomi Halottaskönyvben olvastam egyszer. Mindezt valamiféle újjászületés reményében. A kötetnek nem volt különösebb kritikai visszhangja, ahogy a később megjelent novelláskötetnek sem. Szili József, volt egyetemi tanárom azt írta nekem a Vedléssel kapcsolatban, hogy sosem tudott ilyesfajta őszinteséget versben megvalósítani. Azt hiszem, véleményét pedagógiai szándék is vezérelte, hiszen nem kell feltétlenül mindent és mindenkit kirakatba tenni. Tehát egy igazán jó írás nem rombolja az élet szentségét, hanem építi. De ezt akkor még nem tudtam.

Kezdetek

A kezdetekre úgy emlékszik, hogy csak firkálgatott egy szakadt papírlapra. - Tinédzser voltam, lázadó, nem is tudom. Nagyjából tíz éve, hogy viszonylagos rendszerességgel közölni kezdték írásaimat különböző folyóiratok. Manapság már a szövegmegjelenést is más szemmel látom, de akkor újdonság volt számomra, izgalmas felfedezés. A nyilvánosság, netán népszerűség része lehet az írói útnak, de nem szükségszerű, hogy az legyen. A lehetőség egy üres papír. Egyébként a Holnap, Új Holnap, Műút folyóiratok tengelye nagyrészt igyekezett látókörébe vonni a fiatal szerzőket. Felolvasások, lapszámbemutatók, performanszok, kiállítások, Thália, Máger Szalon. Sokan segítettek, első kötetem például a Helynekem Kulturális Egyesület és a Műút folyóirat közös kiadásában jelenhetett meg, ehhez Zemlényi Attila adta meg a kezdőlökést. Írásról, alkotásról számos beszélgetést folytattunk akkoriban például Málik Rolanddal és Mándoki Györggyel. Ez mind segítség volt, ahogy sok minden más is.

Város és kultúra

Papp Dénes úgy gondolja, hogy nem minden alkotónak van szüksége megjelenésre, műhelyekre. - Van, aki láthatatlan kíván maradni, aki egyedül szeret dolgozni és nem a mindenkori nyilvánosságnak, hanem az örökkévalóság asztalfiókjának ajánlja műveit. Persze egy város biztosíthatja a művészeti társulások törekvéseinek táptalaját, ha ennek szükségét érzi egy vagy több alkotói gárda. Ugyanakkor azt senki ne várja, és ne is várja el, hogy majd szépen becsatlakozik egy kompakt hagyományba és simán igénybe veszi, mint valamiféle szolgáltatást. Hiszen alapvetően állandó teremtésről és újrateremtésről van szó, mindez teljesen halandó, emberi léptékben történik, melyet folyamatosan ápolni és gondozni kell, akár egy kertet. Ez igencsak összetett dolog, már-már kultúra. A költészet pedig elsősorban belső munkát kíván, mindenütt a világon, így régiónkban is. Hogy ez mennyire könnyű vagy nehéz, erről mindenkinek magának kell meggyőződnie, amennyiben ilyesmire vetemedik.

Az írói tevékenységet jelenleg is aktívan folytatja: egy regényen dolgozik. Mindemellett a zene is fontos része maradt az életének. - Ha a szöveget teljesen megfosztjuk zeneiségétől, az olyasmi lehet, mint amikor a frissen fejt tejből mindenféle tudományos eljárás útján tejport készítenek. A tej él, a tejpor halott. A zene utazás, szárnyalás, elemelkedés és elmélkedés számomra, egyfajta aktív meditáció. Fontos része az életemnek, egyensúlyban tart, legalábbis szeretném ezt hinni. Zenekarban nagyjából tizenöt éve játszom, kezdetben a BRONT, majd a KISAVAS nevű bandákban.

Dallamok között

- Mindenből hallgatok egy kicsit. Komolyzenét, népzenét, jazzbandákat és hangszeres könnyűzenét, olykor az akusztikus hangzást, máskor a súlyosabb megszólalást részesítem előnyben, igyekszem mindent mértékkel. Ez függ hangulattól, évszaktól, ahogy adja magát. Jelenleg leginkább azt várom, hogy zenésztársaim játékát hallhassam újra, miközben fölvesszük a KISAVAS zenekar negyedik albumát. De ahogy mondani szokás, ez még a jövő zenéje – húzza el a mézesmadzagot gondolatai végén az együttes rajongói előtt Papp Dénes.

Olvasnivaló