Ugrás a tartalomra

Továbbra sem nyíltak meg a kórházajtók a média előtt

Bájer Máté
Utoljára módosítva
2021. április 05. hétfő 16:18
Hogyan tudja megkérdezni a Magyar Nemzet főszerkesztője a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnökét arról, hogy miért rossz az ellenzéki újságok által aláírt petíció? Tükörben. Abszurd, mindenesetre valami ilyesmi történt most.

"Katasztrófa az egészségügyben", "A teljesítőképességük határán állnak a dolgozók", "Minden rendben van", "Az összeomlás szélén az egészségügy", "Minden hír, ami az egészségügy összeomlásáról szól, állhír" - szinte óránként jelennek meg ilyen kijelentések. A valós helyzetről egyelőre nincsenek mindenki által elfogadott, tényként kezelhető adatok. Ennek egyik oka pedig az, hogy a médiát hosszú ideje kizárták a védekezés legkritikusabb pontjairól, a kórházakból, így csak hallomásokból, másodlagos állításokból, és a kormány által kiadott hivatalos tájékoztatásokat olvasva alkothatunk képet a helyzetről.

Teret kérnek a munkához 

Szerkesztőségek sora kéri nyílt levélben, hogy engedjék be az újságírókat az egészségügyi intézményekbe. Ennek célja, hogy megszűnjön az információhiány, és közvetlen tapasztalatok alapján számolhassanak be a járványhelyzet tényeiről. Így megszűnne a bújócska is, amit azok a megszólalók folytatnak, akik takaróznak a vélt vagy valós kórházi állapotokkal. A média szelektálása azonban egyre erősebb: az Országos Kórházi Főigazgatóság kérése értelmében már az oltásokról is csak a közmédia készíthet felvételeket a szakrendelőkben - A helyi oltóponton végzett munkáról is csak az MTI fotóit láthatjuk. 

A kormány nevében Kovács Zoltán államtitkár reagált, megállapítva: a kórházakban gyógyítani kell, és nem kamerázni. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség is megszólalt az ügyben. Álláspontjuk szerint a kérés nem időszerű.  Kifejtették: „A mi véleményünk általánosságban az, hogy ez a látszat szerencsétlen látszat: ebben a veszélyhelyzetben ugyanis minden médiának egyetlen, közös érdeke – és ilyen módon egyetlen, közös célja van –, a betegség visszaszorítása, az oltakozás felgyorsítása, a minél nagyobb védettség kialakítása össztársadalmi szinten. (...) Itt és most nem az öncélúan attraktív terepmunka, hanem a felelősségteljes információközlés a szakmánk elsődleges feladata”.

A szervezet nem önmagától, hanem a kormányközeli Magyar Nemzet megkeresésére reagált a témára. A dolog érdekessége, hogy a Magyar Nemzet főszerkesztője és Magyar Nemzeti Médiaszövetség az elnöke egyaránt Toót-Holló Tamás. Ez alapján joggal tűnhet olyannak ez az egész, mintha valaki a saját kérdéseire válaszolt volna, így próbálva megnyugtatni egy nemzetet.

"Gyógyítani kell, nem kamerázni"

Az aláírásgyűjtés szervezői szerint nem azt várják a döntéshozóktól, hogy bármikor a média átjáróháza legyen minden kórház. Csupán annyit, hogy ne kelljen másodlagos tájékoztatásra hagyatkozni a témában. Mert nem tűnik korrektnek szimplán annyi, hogy "NINCS SEMMI BAJ", amikor tartósan napi 200 felett van az elhunytak száma.

"A járvány alatti kórházi munka bemutatásának fontosságát több országban is felismerték. Forgattak, illetve készítettek számos írásos riportot COVID-osztályokon – a teljesség igénye nélkül – az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Írországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában, Kínában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztráliában" - fogalmaz a petíció, említve azokat a külföldi példákat, ahol a nyilvánosságot nem zárják ki hónapok óta teljesen a kórházak munkájából.

Két igazság

A nyugtató tónusok mellett rendre felmerülnek a kétségbeesés hangjai is, méghozzá olyan körökből, amelyek tagjai napi szinten találkoznak a Covid következményeivel. 

- Rettenetes a vírushelyzet, azokat a felvételeket tessék szíves elképzelni az ózdi kórházban, amit annakidején az olasz helyzet kapcsán láttunk - fogalmazott például az Ózdi Városi Televízió kamerái előtt dr. Bélteczki János, az Almási Balogh Pál Kórház főigazgatója a csatorna március 25-i adásában. Ez az állítás pedig finoman sincs összhangban a kormányzat által sugallt állapotokkal. 

 

Olvasnivaló