Újra kell tárgyalnia a Miskolci Törvényszéknek a HCM 1890 Zrt. számára kiadott közigazgatási határozat ügyét – erről a Kúria hozott végzést még tavaly novemberben. Az ügy előzményeit pedig hétfőn sajtótájékoztatón foglalta össze F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke és Sóczó Réka, a képviseletüket ellátó ügyvéd.
Amint az ismeretes, a miskolci cementgyárat tulajdonló és üzemeltetni kívánó HCM 1890 Kft. még 2015 februárjában kért engedélyt az újraindulásra, ami már akkor is aggodalomra adott okot a helyiekben. Ennek oka, hogy a gyárat korábban üzemeltető társaságok 1997-ben engedélyt kértek és kaptak a környezetvédelmi hatóságtól arra, hogy saját tevékenységük során keletkező 34 féle veszélyes és egyéb hulladékot energetikai céllal hasznosítsák (értsd, elégessék), amit 2000-ben - igaz csak 31 féle hulladékra – meghosszabbítottak.
- A vállalat 2004-ben 181 tonna műanyag hulladékot égetett el ilyen módon, majd a következő évben kísérleti engedély alapján gumiabroncs és szerves hulladékok elégetésére is engedélyt kapott, annak ellenére, hogy ez ellen akkoriban több helyi társadalmi szervezet is tiltakozott – idézte fel F. Nagy Zsuzsanna.
Sok a kérdőjel
Ezek tükrében nem meglepő, hogy a témában 2015 áprilisában tartott közmeghallgatásra sokan, mintegy százharmincan mentek el, és az eseményt követően meg is alakult a STOP Miskolci Cementgyár Munkacsoport. Az év májusában egy aláírásgyűjtésen több mint 2000 helyi szignóját gyűjtötték össze a csoport tagjai, az aláírók a Hejőcsabai Cementgyár újraindítása ellen tiltakoztak.
A témában tartott fórumok és kerekasztal beszélgetések miatt a munkacsoport tagjait és a megyei napilap akkori szerkesztőségét is beperelte a HCM tulajdonos ügyvezetője, azonban mindkét keresetet elvesztette. A bíróság állásfoglalása az volt: „A véleménynyilvánítás kommunikációs jog”. A Zöld Kapcsolat egyesület időközben - egészen pontosan 2016-ban - keresetet nyújtott be a cementgyár számára kiadott egységes környezethasználati engedély (EKHE) ellen, ezzel kapcsolatban hozott tavaly novemberben végzést a Kúria, immár második alkalommal.
- Mi mindvégig és jelenleg is három dolgot kifogásoltunk. Egyrészt, a környezetvédelmi hatóságok az egységes engedély kiadásánál jogszabálysértően jártak el, amikor nem határozták meg a védőterületet, védőtávolságot. Másodszor, tévesen, nem teljes körűen foglaltak állást a levegő jelenlegi terheltségével és azok esetleges további romlásával kapcsolatban. Harmadszor pedig: a Sajó völgye légszennyezettségi zóna kritikus komponense a PM10, éppen ezért érthetetlen, hogyan adhattak engedélyt (többek között) évi ötezer tonna szálló por kibocsátására és napi 507 teherautó elhaladására? – hangsúlyozta F. Nagy Zsuzsanna.
Lassan őrölt
2017. október 12. – a Közigazgatási Bíróság új eljárásra kötelezte a megyei kormányhivatalt, mert az eljárás során kizárták a Zöld Kapcsolat Egyesületet az ügyféli jogának gyakorlási lehetőségéből.
2018-ban felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a HCM 1890 Kft. környezethasználati engedélyének kiadásával kapcsoltban.
2019 januárja – a Kúria hatályon kívül helyezte a kormányhivatal határozatát és új eljárás lefolytatását írta elő. Döntés született arról is, hogy a Miskolci Közigazgatási Bíróságnak érdemben kell bírálnia a Zöld Kapcsolat keresetkérelmét, mely a gyár és a lakóingatlanok közötti védőtávolság és védőterület megállapítását, valamint a jelenlegi légszennyezettségi állapot pontos meghatározását hiányolta.
2021. február 3. – az Európai Bíróság kimondta, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat és – többek között – azt rótta fel, hogy a Sajó-völgyben a környezeti levegőszennyezés rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket és a túllépés a figyelmeztetések ellenére rendszeresen és tartósan továbbra is fennáll.
2021. február 9. – a Miskolci Törvényszék határozatában megállapította, hogy a Zöld Kapcsolat Egyesület által a hejőcsabai cementgyártás ügyében a Pest Megyei Kormányhivatal ellen indított perben az eljárásjogi kifogások megalapozatlanok voltak, az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogsértés nem volt feltárható. Ezen túlmenően kötelezte az egyesületet csaknem 600 ezer forintnyi perköltség illetve illetékek megfizetésére.
2021. november 17. - a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, hatályon kívül helyezte és új eljárásra, új határozat hozatalára utasította a Miskolci Törvényszéket.
Elvi jelentőségű
Sóczó Réka úgy fogalmazott, az ügy első tárgyalása február 8-án lesz. Mint mondta, a Kúria döntése három szempontból elvi jelentőségű.
- Egyrészt az ügy érdemét illetően: a Kúria rámutatott arra, hogy bár nem a Zöld Kapcsolat által hivatkozott jogszabályhely alapján kell a védőtávolságot majd megítélnie a bíróságnak, hanem a környezetvédelmi törvény alapján, ami pedig visszautal az egyes ágazati törvényekre, de ezek alapján meg kell állapítani. Kimondták azt is, hogy a hatóságnak nem a próbaüzem során, hanem az azt megelőző engedélyezés során kell meggyőződnie arról, hogy a tervezett tevékenység a jogszabályi követelményeknek, határértékeknek meg fog felelni – mondta Sóczó Réka.
Fontos az is – folytatta – hogy a Kúria kimondta: szakkérdésben szakértőt kell igénybe venni, vagyis az első fokú eljárás során erre már korábban is szükség lett volna (ahogyan azt az egyesület a kezdetektől kérte). „A harmadik, ami fontos döntés, hogy az Európai Bíróság által hozott C627/2018-as ítélet rendelkezéseit az ítélet meghozatalakor figyelembe kell venni. Vagyis Magyarországra ki kell kényszeríteni az egészségesebb környezeti levegő minőség elérése érdekében a vonatkozó uniós jogi szabályok betartását, melyben a Sajó-völgy (Miskolc) az egyik kritikus terület – zárta az ügyvéd.
A Zöld Kapcsolat elnöke végül köszönetet mondott mindenkinek, aki szakértelmével már eddig is segítette ügyüket, vagy az elmúlt évben támogatta a perköltséggel kapcsolatos gyűjtésüket. Mint mondta, az adománygyűjtést folytatni kénytelenek, ugyanis az új eljárás igazságügyi szakértői költsége a Kúria döntése értelmében őket terheli. Ezt pedig önerőből nem tudják finanszírozni.
Furcsa évek
A cementgyár rendszerváltás utáni története nagyjából olyan, mint egy évad a Barátok köztből, csak ugye ez a valóság. A létesítményt 1989-ben privatizálták, és a részvények egy része a svájci Holcim csoport kezébe került, ők kezdték működtetni az üzemet. A Magyar Cement Kft. nevű, magyar magánemberek által alapított cég azonban 1994-ben megnyert egy kiírt tendert, így a tulajdonába került az irányítást biztosító részvénycsomag, megvették a bérelt eszközöket és ingatlanokat is. Az így kialakult helyzetet hosszú, majd' két évtizedes pereskedés követte. 2011-ben a svájciak le is állították a termelést, elbocsátották a munkásokat is.
A felperes magyar cég álláspontja szerint a Holcim jogcím nélkül tartózkodott a cementgyárban, ezért 2014-ben drasztikus lépésre szánták el magukat: biztonsági őrök segítségével elfoglalták a gyárat. 2016-ban végül a komplexum jogerősen a Magyar Cement Kft., illetve az ebből létrejött Hejőcsabai Cement- és Mészipari Kft. tulajdonába került. Akkor azt írtuk, hogy 250-300 dolgozóval, évi egymillió tonna cement gyártását tervezi a Hejőcsabai Cement és Mészipari 1890 Kft.
