A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) létrehozását a Nemzeti Drogellenes Stratégia részeként javasolta az önkormányzatok számára a Magyar Állam. Miskolcon 2001-ben jött létre az első ilyen testület, ami aztán 2019-ben újjáalakult. Tagjait a város szenvedélybetegségekkel foglalkozó szereplői adják.
Az említett stratégia így foglalja össze az érintettek körét: „a kormányhivatalok, helyi önkormányzatok, egyházi és civil szereplők, valamint a köznevelési intézmények, az érintett egészségügyi és szociális ellátók” tagjai a fórumoknak. Lasztócziné Szomoru Mónika, a miskolci KEF szakmai elnöke úgy definiálja a listát, hogy azok a városi érintettek tartoznak ide, akik az ellátással, prevencióval vagy éppen a kínálatcsökkentéssel (rendőrség) foglalkoznak.
De mit csinálnak?
Szóval sokan vannak a testületben – jelenleg 33-an –, ami indokolt is. A KEF célja ugyanis, hogy együttműködjenek azok, akik valamilyen formában a szenvedélybetegekkel foglalkoznak. Az elnevezés kissé beszűkítő, de a kábítószereken túl minden addikció a fórum illetékességi körébe tartozik, legyen szó akár a játékszenvedélyről.
Bizonyos időszakonként összeülnek és az előre meghatározott cselekvési tervhez illeszkedő napirendi pontok mentén haladva megtárgyalják, hogyan lehetne javítani Miskolc szenvedélybetegség-helyzetét. Ennek alapvető elemei közt szerepel egyebek mellett a tapasztalat-megosztás, illetve az együttműködések generálása, egymás munkájának segítése, vagy hogy miként lehetne lehántani a tabu borítást a problémás szerhasználatról, amely miatt sokszor szőnyeg alá söpörjük a problémát.
Hozzájárulnak a miskolci drogstratégiához
Mindez a közösen feldolgozott tapasztalás olyan szempontból sem vész kárba, hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum betölt egy bizonyos híd szerepet az önkormányzat és az említett szereplők között. Ezt már Strébl Attilától, a KEF koordinátorától tudjuk meg.
A megosztott tapasztalások tulajdonképpen módszereket szülnek arra vonatkozóan, miként lehetne hatékonyabban kezelni a szenvedélybetegségek kérdését – sok-sok aspektusból. Ez pedig alakíthatja a városi drogstratégiát is, amelyet három pillér mentén egészíthetnek ki a közös gondolatok: prevenció, kezelés és ellátás, illetve a kínálat és kereslet csökkentése.
