Húsvét után 50 nappal, vasárnap és hétfőn ünnepeljük pünkösdöt. Ez a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, amit az egyház születésnapjának is neveznek. Az első pünkösdön áradt ki először a Szentlélek, vagy másik nevén a Szent Szellem, amely az isteni Szentháromság harmadik személye az Atya és a Fiú, vagyis Krisztus mellett.
Az Apostolok Cselekedetei című bibliai könyven lehet arról olvasni, hogy Krisztus feltámadása és mennybemenetele után a tizenkét apostol megkapta a Szentlelket, amely lángnyelvek és szél formájában jelent meg köztük, de más szentírási történetekben galamb képében mutatkozik meg. Péter apostol Jeruzsálem főterén vegyes anyanyelvű hallgatóságnak hirdette a megváltás örömhírét, akik mind a saját nyelvükön értették, amit mond. Az úgy nevezett nyelvcsoda hatására közülük háromezren tértek meg és belőlük jöttek létre az első keresztény gyülekezetek.
A Lélek munkálkodik
Isten Lelke a mai napig munkálkodik, neki köszönhető az emberek megtérése, a csodás gyógyulások és karizmák, amelyekkel ki-ki a saját közösségét és végső soron az emberi társadalmat tudja gazdagítani. A pünkösdi-karizmatikus mozgalomba tartozó gyülekezetek a Szentlélek, vagy, ahogy tükörfordítás után ők mondják, a Szent Szellem ajándékaira és működésére fókuszálnak. Miskolcon több ilyen is van, idén a Miskolci Szabadkeresztény Gyülekezetben jártunk a Vasgyárban, a Kabar utca 7. szám alatt található imaházban.
- A húsvétot követően a pünkösd az egyik legmegrázóbb ünnepe a kereszténységnek. Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalála, majd húsvéti feltámadása után 40 nappal felment a mennybe. Megígérte a tanítványainak, hogy elküldi a Szent Szellemet, aki egy személy és kapcsolatba lehet vele lépni. A Biblia Vigasztalónak, vagy az Igazság Lelkének is mondja – nyilatkozta szerkesztőségünknek Nagy Attila, a Miskolci Szabadkeresztény Gyülekezet lelkipásztora.
A gyülekezetek motorja
- A tanítványok óriási várakozásban élet azokban a napokban, de maguk sem tudták, hogy mi fog történni. Ebben az időszakban rengetegen tartózkodtak Jeruzsálemben, mivel húsvétkor a zsidó pászka, pünkösdkor pedig a zsidó hálaadás ünnepe volt. Az apostolok együtt imádkoztak pünkösdvasárnap és kettős tüzes nyelvek szálltak rájuk, illetve szél töltötte be a helyet, ahol voltak. Megkapták a nyelveken szólás ajándékát is, ami lényegében a Szent Szellem nyelve és a pünkösdi-karizmatikus mozgalomban a Szent Szellemmel való betöltekezés jele. Aztán pedig olyan csodákat tettek, mint korábban mesterük, Jézus – fejtette ki.
- Ha Istenhez szeretnénk kapcsolódni, akkor a Szent Szellem az, aki összekapcsol bennünket az Atyával és Jézussal. Isten Lelke már a teremtéskor is a vizek felett lebegett. Ő az, aki saját magunknál is jobban ismer bennünket, eszünkbe juttatja az igazságot és működteti a keresztény közösségeket. Ahogy megéljük a közösségünket embertársainkkal, jól mutatja, hogyan kapcsolódunk Istenhez – magyarázta.
Ma is történnek csodák
Ezt követően a lelkipásztorral a pünkösdi-karizmatikus mozgalomnak és gyülekezetüknek a jellegzetességeire tértünk rá. A protestáns szellemiségű pünkösdi mozgalom a 20. század elején indult el az Egyesült Államokból tömeges megtérések révén. Hazánkban 1924-ben jelent meg az első pünkösdi irányzathoz tartozó gyülekezet,így a Szabadkeresztény Gyülekezet is. A karizmatikus mozgalom pedig 1950 körül kezdődött, amely nem kötődött felekezethez, de több keresztény gyülekezet megújulásához, hatalmas ébredéshez vezetett, amelyet a Szent Szellem megnyilvánulásai kísértek. Ez a két mozgalom aztán eggyé forrt és a Miskolci Szabadkeresztény Gyülekezet is ennek a szülötte – tudtuk meg.
Elmondta, hogy a vasárnap 10 órai istentiszteleteikre jellemző az élő igehirdetés, az örömteli zenés dicsőítés, szabad imádkozás, prófétálás, illetve nyelveken szólás. Szolgálnak a városrész lakói felé, szoktak rendezni dicsőítő estéket és tartanak próféta sulit. Gyülekezetüket vegyes korosztály jellemzi és új tagjaikat bemerítéssel avatják be a keresztény egyházba. Rendszeresen tapasztalják a Szent Szellem működését csodákban, például imádság hatására gyógyulásokban.
