Év elején eljutottunk arra a pontra, hogy felesleges összehasonlítani a mostani bolti árakat azokkal, amiket néhány évvel ezelőtt megszokhattunk. Az élelmiszerek esetében olyan tempót diktált a növekedés, amit a legtöbb mezei gomba is megirigyelne. Eső után. Tavasszal.
Egész pontosan 43,8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év leforgása alatt. Ezen belül leginkább a tojás (102,9 százalék), a kenyér (81,8 százalék), a tejtermékek (79,0 százalék), a sajt (78,8 százalék), a vaj és vajkrém (77,3 százalék) drágult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly decemberi gyorsjelentése szerint.
Inflációs diéta
A nagy áruházláncok egybecsengő tájékoztatása szerint a vevők nagyon meggondolják, hogy mit, mekkora mennyiségben és mennyiért vesznek. Az is kiderült, hogy ismét nagy keletje van a saját márkás, olcsóbb termékeknek.
A karácsonyi akciós újságok árait is vastagabbra nyomtatták tavaly. Az árstopos termékek kikerültek az akciós kínálatból, ám az ünnepi időszakban az volt a tapasztalat, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben mégis hiány alakult ki belőlük, ami miatt az üzletláncok korlátozást vezettek be. Ettől függetlenül persze bejglit meg halászlevet evett két hétig a legtöbb család. Ám hiába a dőzsölés, a felmérések szerint mégis kevesebbet költöttek élelmiszerre az ünnepekkor a magyarok, mint korábban.
A kéziféket nem, de a nadrágszíjat behúztuk. Ezt igazolja a KSH márciusban közzétett újabb elemzése, ami szerint élelmiszerből június óta fokozatosan egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok. A nagy áruházláncok természetesen továbbra sem jelentenek csődöt, de ne csodálkozzunk, ha eltűnik egy-két üzlet, januárban ugyanis 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma 2022 januárjához képest. Ennek tükrében félő, hogy idén az átlagosnál több bolt zárhat be.
Az üzletszámok egyébként 1996-ban voltak a csúcson: akkor 166-167 ezer kiskereskedelmi egység működött idehaza. Ez a szám most olyan 100 ezer körül lehet az Országos Kereskedelmi Szövetség adatai szerint.
Alagút és fény
Mindezek mellett szerencsére vannak biztató jelek. Ezt pedig több szakportál is makrogazdasági alapelvekkel magyarázza: ha továbbcsökken az áruk iránti kereslet, akkor már nem lesz lehetőség az árak további emelésére, hiszen nem lesz elegendő fogyasztó, aki meg tudná vásárolni a termékeket. Valószínűleg ez a gazdasági tétel látszódik már halványan bizonyos élelmiszerek esetében. Az áruházak reagáltak az inflációra. A portfolio.hu gyűjtése szerint a Tesco például január óta nagyjából 2000, míg az Aldi több mint 100 termék árát csökkentette. A Lidl 200 termék fogyasztói árát mérsékelte év elején, ez a kör pedig most újabb 100 árucikkel bővül, amelyek döntő többsége tejtermék. A CBA és a Príma üzletekben több mint 20 százalékkal csökkent a trappista sajtok és a vajak fogyasztói ára.
Az inflációs felfújt következő próbája a közelgő húsvét lehet. Ekkor dől el, hogy a bevezetett ármérsékelés mennyire állította vissza a vásárlási kedvet az élelmiszerek vonatkozásában.