A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) fizetésére kötelesek július 1-jétől. A díjat a hulladékhasznosítási koncessziót elnyerő MOHU Mol Zrt.-nek kell majd utalni. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint az igen magas EPR-díjak jelentős drágulást hozhatnak az élelmiszereknél. Pedig a májusi adatok szerint éppenhogy csillapodni látszik az infláció, az élelmiszereknél áprilishoz képest átlagban ugyan már csak 0,1 százalékos volt a drágulás, ám tavaly májushoz képest még mindig irdatlan magas, 33,5 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Mindenkinek fizetnie kell
A FÉSZ ügyvezető igazgatója, Vörös Attila lapunknak azt mondta, gyakorlatilag minden gazdasági szereplőnek kell majd EPR-t fizetnie,
- akik maguk is csomagolnak,
- illetve olyan termékkel foglalkoznak, amit csomagoltak,
- vagy használnak olyan terméket, ami eleve EPR-díjköteles lesz (úgynevezett körforgásos termék), mint például az irodai papír.
Ráadásul a június 2-án megjelent rendelet alapján
jellemzően jóval magasabb lesz az EPR-díj, mint az eddig fizetendő környezetvédelmi termékdíj volt.
A termékdíjat továbbra is adminisztrálni, könyvelni kell, de a (NAV-os) bevallásnál levonható belőle az EPR. Mivel az EPR-díj magasabb lesz, ez praktikusan azt jelenti, hogy az EPR-díjasított csomagolásoknál, termékeknél nem kell megfizetni majd a termékdíjat. Viszont az EPR-díjat is külön kell könyvelni, dokumentálni, bevallani és megfizetni a MOHU Mol Zrt.-nek.
A FÉSZ élelmiszeriparra szűkített táblázatából látható, hogy az egyes anyagáramoknál (csomagolásoknál és használt anyagoknál) akár az eddig fizetett termékdíj közel tízszerese is lehet a júliustól fizetendő EPR.
- A műanyag csomagolásoknál 382 százalék a különbség,
- a papír- és kartoncsomagolásnál 910 százalék,
- a fémcsomagolásnál 978–326 százalék,
- az egyéb csomagolásnál 226 százalék,
- az üvegcsomagolásnál 405 százalék,
- a társított (kompozit) csomagolásnál 884–295 százalék,
- az egyszer használatos és egyéb műanyag termékeknél 0–384 százalék,
- az irodai papírnál 673 százalék,
- a reklámhordozó papírnál 111 százalék.
Egyedül a facsomagolásnál nem nagyobb az EPR, mint a termékdíj. Emiatt is írta közleményében a FÉSZ, hogy jelentősen növelheti az élelmiszerárakat az új díj.
Lesznek azonban olyan termékek is, amelyeknél megmarad a termékdíj (például a nejlonzacskók), a kormányzat által hangsúlyozottan piac-befolyásolási, azaz forgalom- és kibocsátás-korlátozási szándékkal.
De miért tiltakozik a FÉSZ, amikor uniós elvárás az EPR bevezetése, vagyis más európai országokban is lesz ilyen díj? És miért mondják, hogy jelentősen nőhetnek az EPR miatt az élelmiszerárak? Azért, mert szerintük
az egyik legdrágább díjrendszer lesz a magyar.
Ezért okozhat jelentős élelmiszer-drágulást az EPR
Folyamatosan egyeztetnek a szakmán belül – a rendelkezésünkre álló adatok alapján most úgy becsülik, hogy az eddigi csomagolásokra általuk éves szinten befizetett termékdíj (mintegy 25 milliárd forint) összegéhez képest az új EPR-díjakkal számolva ötszörösére, 120–150 milliárd forintra emelkedhet a fizetendőjük.
Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg 100–125 milliárd forint többletköltséget kapnak a nyakukba az élelmiszegyártók.
Viszonyítási alapként e mellé tették, hogy az utolsó teljes iparági mérleg szerinti eredményük 206 milliárd forint volt (2021-ben), tehát több, mint az ágazat mérleg szerinti eredményének felét jelenti a díjnövekmény.
Vörös Attila borítékolta, hogy az élelmiszergyártók nem fogják tudni beépíteni az eddigi áraikba ezt a megnövekvő költséget, vagyis kénytelenek lesznek átadási áraikban érvényesíteni az EPR miatti költségnövekedést.
Ez pedig logikusan a fogyasztói árak emelkedéséhez vezet majd az ellátási láncon végiggörgetve.
És mivel az utóbbi hónapokban már így is forgalomcsökkenés volt tapasztalható a kiskereskedelemben a drágulás miatt, ha az EPR-díjak miatt is emelkednek az árak, ez minden bizonnyal további forgalom-visszaesést okozhat.
Üzleti év közepén járunk, a cégek már elfogadott költségvetéssel működnek, év közben egy ilyen mértékű költségnövekményt nehéz lesz kigazdálkodni. Ezért is logikus, hogy az átadási árakban megjelenhetnek a magasabb költségek. „Ha az EPR-díjak a termékdíjakhoz hasonló mértékűek lennének, akkor kevésbé látnánk aggasztónak a kilátásokat” – mondta a 24.hu-nak Vörös Attila.
(via: 24.hu)
