A „Rába előrejelzési modellje” projekt négy partner: az Észak-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a stájerországi és a burgenlandi tartományi vízügyi igazgatóságok együttműködésével valósul meg, a Mura folyó nemzetközi árvízi előrejelzési modelljének mintájára.
A jelenlegi közös árvízjelző rendszer csak a pillanatnyi adatokat közli fax útján, egy hosszabb előzetes figyelmeztetési időt nem képes biztosítani. A Rába egész vízgyűjtő területét átfogó korszerű árvízi előrejelzési modell célja, hogy az előrejelzett csapadék- és egyéb meteorológiai-, valamint hidrológiai adatok alapján a lefolyás alakulása és a tetőző vízszint pontosabban, és hosszabb időintervallumra előre megbecsülhető legyen. Ezzel időelőnyre lehet szert tenni, ami hatékonyabbá teszi a felkészülést és a védekezést, így közvetve csökkentheti az árvízi károkat.
A projekt a Rába magyar vízgyűjtőjén megközelítőleg harminc települést érint. A beruházás összköltsége 274 millió forint, amelyből a két környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságra együttesen 146 millió esik. Ennek az összegnek a 85%-a uniós forrásból, 15%-a pedig hazai költségvetési finanszírozásból származik. Jelenleg az adatgyűjtés és -feldolgozás, valamint a közbeszerzési kiírások előkészítése zajlik. A fejlesztés 2010 decemberére készül el.
A „Duzzasztók átjárhatósága a határvidéki Rábán” projekt a Nyugat-dunántúli
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a stájerországi és a burgenlandi tartományi vízügyi igazgatóságok közös projektje. A beruházás célja a Rába ökológiai állapotának javítása. Az együttes erőfeszítések révén javulni fog a Rába minősége és természeti adottságai, nő a térségben élők árvízi védelme, és vonzóbbá válnak a vízi területek. A projekt turisztikai szempontokat is figyelembe vesz: kerékpárutak építése, pihenőhelyek kialakítása is szerepel a tervek között.
A két fél az idén - egységes szemléletben - elkészítette a Rába meghatározott szakaszainak ökológiai rehabilitációjára vonatkozó tervét: az osztrákok az országhatár - Kis-Rába szurdok közötti szakaszra, a magyar fél pedig az országhatár-körmendi duzzasztó közötti szakaszra vonatkozóan dolgozott ki komplex fejlesztési elképzelést. Ezt követően a tervből kiválasztottak egy magyar -a szentgotthárdi - és két ausztriai duzzasztót, amelyek átjárhatóságának kiépítésére közös pályázatot nyújtottak be.A szentgotthárdi duzzasztó átalakításával - amely városképileg is előnyös változást jelent a településnek - biztosítható lesz a halak számára az átjárhatóság, és javul a folyó öntisztító képessége. A fejlesztés ökológiai és turisztikai szempontból jótékony hatással lesz a Magyarlak és Alsószölnök közötti 22 km-es folyószakaszra is, különös tekintettel a horgászatra és a vízisportokra (kajak, kenu).
A projekt összköltsége 480 millió forint, amelyből a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra 240 millió jut. Ennek az összegnek a 15%-át a magyar költségvetés, a 85%-át pedig az Európai Unió biztosítja. Jelenleg a szentgotthárdi duzzasztó átépítéséhez szükséges tervek készülnek, és egyeztetések zajlanak az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. A kivitelezési munkák jövőre kezdődnek el, és 2011 júniusában fejeződnek be.