Úgy megijedt, hogy a pokolig szaladt

Sok hiedelem kötődik a dudásokhoz, így például az is, hogy zenélés közben az ördög járkál körülöttük, s azért van tükör a dudán, hogy abban megláthassa magát. Az elképzelés szerint ekkor megijed saját rusnya képétől és ezért hazaszalad. Erről is beszélt Pusko Márton felvidéki népzenész, aki tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte. Zenekarával komoly sikereket ért el, megnyerte a Fölszállott a páva első évadát, később több rangos elismerést kapott, így például a Halmos Béla-díjat. Elsősorban hegedűn játszik, de más népi hangszereken is megszólal, és a Kárpát-medence különböző tájegységeinek zenéjét játssza. Nemcsak műveli, hanem gyűjti is a népzenét, továbbá tanítja is.

A zenés program címe „Felvidék = Felföld?” volt, amiről beszélt Pusko Márton.
– Szeretném tisztázni azt, mit értünk Felvidék alatt. Ez eredetileg politikai fogalom volt, amely a Magyarországtól elszakított északi területeket jelölte. A mai köznyelvben és a tudományos használatban inkább a mai Szlovákia magyar lakta területeire használjuk, bár a címben szereplő két kifejezést sokszor keverik. Ez a terület nem egységes sem néprajzi, sem kulturális szempontból, hanem rendkívül sokszínű. A különböző tájak – nyugati, keleti, hegyvidéki és alföldi részek – eltérő hagyományokat őriznek. A dombvidékek és erdős területek sajátos világot alkotnak, ahol a helyi emberek életmódja, foglalkozása és kultúrája alakította a hagyományokat. A pásztorkultúra, a helyi közösségek élete, valamint a különböző társadalmi rétegek mind hozzájárultak ehhez a gazdag örökséghez – mondta, majd hozzátette, ezekben a térségekben erősen jelen van a hagyományos kultúra, és a mai napig meghatározza az ott élők gondolkodását és mindennapjait.

Azt is megjegyezte, hogy az idő múlásával ezek a hagyományok változnak, és a fellépők célja, hogy bemutassák, megőrizzék és továbbadják ezeket.

 

A másik fellépő Boncsér Gábor volt, aki életét a népzenének szentelte. Néprajz szakos bölcsész, népzeneoktató, aki gyermekek zenei nevelésével is foglalkozik, és a hagyományok átadását tartja fontosnak. 1994-ben alapította meg a Lármafa együttest, amellyel sok gyermekhez vitte el a népzene világát. Tanárként is aktívan dolgozik, több zenei csoportot vezetett, és számos elismerést kapott munkájáért. A Csodamalom Bábszínház zenés darabjaiban sokszor szerepel.

Mács Ildikó, a Felvidék Ház szakmai igazgatója szerint Dozsnyák Péter nélkül nem lenne teljes a kép.

– Több mint harminc éve aktív alakítója a miskolci kulturális zenei életnek. Mérnöki és zenetanári végzettséggel is rendelkezik, és számára nagyon fontos, hogy amit ettől a műfajtól kapott, azt továbbadja. Rendszeresen részt vesz szervezőként és közreműködőként különböző rendezvényeken, sokszor jótékonysági célból is – mondta a szakmai igazgató a harmadik fellépőről.