Nem csak a Szondi telepről van szó, hanem Németh Zoltán a József Attila telepet is említi, amely felszámolás alá került, és amelyet a Miskolci Ingatlanközvetítő Zrt. kezel. Azon lakókkal szemben, akik jogcímmel rendelkeztek a felszámolás alatt álló lakásokban, elhelyezési kötelezettsége van a cégnek, méghozzá ugyanolyan komfortfokozatú és méretű lakást kell biztosítani, mint amiben laktak. Akik jogcím nélkül laktak a két említett városrészben, azokkal szemben ilyen kötelezettség természetesen nincs. A társaság minden családot egyedileg vizsgált, és a város különböző pontjain biztosított számukra lakhatást – általában komfort nélküli, vagy félkomfortos lakásokban. Volt egy olyan réteg is, aki kérte, hogy magasabb komfortfokozatú lakásba költözhessen, az ő esetükben vizsgálták, hogy az életvitelük, és az anyagi kondícióik megfelelőek-e arra, hogy egy összkomfortos lakást fenntartsanak. Néhány család megfelelt a kritériumoknak, ők költözhettek például az Avasra. Ezekről a családokról azonban nem kaptak olyan visszajelzést a lakóközösségből, hogy bármi gond lenne velük. Ahogy Németh Zoltán fogalmazott: a MIK-nek is érdeke, hogy alaposan mérlegeljen ilyen esetben, hiszen nem cél olyan bérlőket költöztetni a magasabb fenntartású lakásokba, akik aztán nem tudnak fizetni, és hátralékot halmoznak fel.
Az igazgatóhelyettes szerint az emberek hajlamosak arra, hogy összemossanak bizonyos dolgokat. Azt gondolják: „ha a MIK felszámol telepet, és az Avasra új családok költöznek a szokásostól nagyobb számban, akkor abban nyilván az ő kezük van”. Ezt azonban határozottan cáfolta. Állítása szerint azok az Avasra költöző családok, akik az együttélés alapvető szabályait nem tartják be, lakásvásárlás útján, saját tulajdonba költöztek, jobbára a Fészekrakó program keretében. Példaként említette a Szilvás utca 2. szám alatti lépcsőházat, melyben a MIK Zrt. látja el a közös képviseletet, és ahová tíz család költözött a közelmúltban hitelre vásárolt lakásba. Tudomása szerint a Fészekrakó program segítségével, és nagy részük korábban nem összkomfortos lakásban lakott.
Az ingatlangazdálkodó ellenőrzi a bérlőit, és ha valahol azt tapasztalják, hogy nem tartják be az együttélés alapvető szabályait, akkor felmondják a bérleti jogviszonyt. Ebben az esetben azonban hosszas jogi procedúra következik, ami 2-3 évig is eltarthat. Németh Zoltán szerint az ingatlanpiacon jelenleg túlkínálat van, és nyomott árak, így pedig könnyebb lakáshoz jutni, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Éppen ezért ez nem csak az avasi városrész problémája, tudomása van róla, hogy máshol is előfordulnak olyan családok, akik megkeserítik az adott lakóközösség életét.
Ugyanakkor felmerül egy másik probléma is; sokan ugyanis nem fizetik a rezsit, vagy a közös költséget sem. Ha tartozást halmoznak fel, akkor persze a közös képviselőnek megvan a lehetősége arra, hogy végrehajtási eljárást kérjen. Ez esetben azonban ismét csak szembesülni kell az akár évekig eltartó jogi procedúrával, és az igazgatóhelyettes nem hallott olyanról, hogy az eljárás végén árverezés következett volna, általában csak ráterhelik az ingatlanra a tartozást.
Az igazgatóhelyettes szerint az emberek hajlamosak arra, hogy összemossanak bizonyos dolgokat. Azt gondolják: „ha a MIK felszámol telepet, és az Avasra új családok költöznek a szokásostól nagyobb számban, akkor abban nyilván az ő kezük van”. Ezt azonban határozottan cáfolta. Állítása szerint azok az Avasra költöző családok, akik az együttélés alapvető szabályait nem tartják be, lakásvásárlás útján, saját tulajdonba költöztek, jobbára a Fészekrakó program keretében. Példaként említette a Szilvás utca 2. szám alatti lépcsőházat, melyben a MIK Zrt. látja el a közös képviseletet, és ahová tíz család költözött a közelmúltban hitelre vásárolt lakásba. Tudomása szerint a Fészekrakó program segítségével, és nagy részük korábban nem összkomfortos lakásban lakott.
Az ingatlangazdálkodó ellenőrzi a bérlőit, és ha valahol azt tapasztalják, hogy nem tartják be az együttélés alapvető szabályait, akkor felmondják a bérleti jogviszonyt. Ebben az esetben azonban hosszas jogi procedúra következik, ami 2-3 évig is eltarthat. Németh Zoltán szerint az ingatlanpiacon jelenleg túlkínálat van, és nyomott árak, így pedig könnyebb lakáshoz jutni, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Éppen ezért ez nem csak az avasi városrész problémája, tudomása van róla, hogy máshol is előfordulnak olyan családok, akik megkeserítik az adott lakóközösség életét.
Ugyanakkor felmerül egy másik probléma is; sokan ugyanis nem fizetik a rezsit, vagy a közös költséget sem. Ha tartozást halmoznak fel, akkor persze a közös képviselőnek megvan a lehetősége arra, hogy végrehajtási eljárást kérjen. Ez esetben azonban ismét csak szembesülni kell az akár évekig eltartó jogi procedúrával, és az igazgatóhelyettes nem hallott olyanról, hogy az eljárás végén árverezés következett volna, általában csak ráterhelik az ingatlanra a tartozást.