Sokszor elmarad a jutalom, az üdülési csekk, a ruházati hozzájárulás, vagy az étkezési hozzájárulás összegének feltüntetése a havi bevételeknél. Ez pedig hiba, hiszen a gázártámogatás esetén ezek a bevételek is jövedelemként jelentkeznek. Érdemes odafigyelni arra is, ha a gázártámogatásért folyamodók az igénylést megelőző évben ingatlant cseréltek. A havi jövedelemhez ugyanis az ingatlan értékesítéséből származó bevétel tizenketted részét is hozzá kell számítani. Akkor is, ha egyébként az eladásból származó teljes összeget új ingatlan vásárlására fordították! Ugyancsak jövedelemként kell figyelembe venni a gyermekek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó ellátásokat, mint a családi pótlék, gyes, bíróság által meghatározott gyermektartásdíj. De jövedelemnek számít a nyugellátás és az egyéb, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások is.
A jövedelmek és egyéb bevételek „elfelejtése” mellett egyéb apróbb hibák is gyakoriak az igényléseknél. Sokan egyszerűen elfelejtik aláírni az igénybejelentő nyomtatványt. De előfordul az is, hogy nem mellékelik az előző hónapról szóló számlát, vagy lemarad az adóazonosító jel. Ez pedig mind meghosszabítja a támogatás odaítélését.
Az államkincstár folyamatosan ellenőrzi az igénylések jogosultságát, az ellenőrzésre kiválasztott fogyasztókat pedig adategyeztetésre szólítja fel a hivatal. Ha az igénylő nem számolt például a felsorolt bevételekkel, akkor – mint jogalap nélküli támogatást – a felvett összeget kamatostul vissza kell fizetni. Aki pedig az államkincstár adategyeztetési felszólítására nem reagál, az ötezertől félmillió forintig terjedő eljárási bírságot kaphat.
A jövedelmek és egyéb bevételek „elfelejtése” mellett egyéb apróbb hibák is gyakoriak az igényléseknél. Sokan egyszerűen elfelejtik aláírni az igénybejelentő nyomtatványt. De előfordul az is, hogy nem mellékelik az előző hónapról szóló számlát, vagy lemarad az adóazonosító jel. Ez pedig mind meghosszabítja a támogatás odaítélését.
Az államkincstár folyamatosan ellenőrzi az igénylések jogosultságát, az ellenőrzésre kiválasztott fogyasztókat pedig adategyeztetésre szólítja fel a hivatal. Ha az igénylő nem számolt például a felsorolt bevételekkel, akkor – mint jogalap nélküli támogatást – a felvett összeget kamatostul vissza kell fizetni. Aki pedig az államkincstár adategyeztetési felszólítására nem reagál, az ötezertől félmillió forintig terjedő eljárási bírságot kaphat.