A kétnapos országos eseményen, a többi között Magyarország innovációs jövőképéről, a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztési lehetőségeiről, az innováció regionális tervezési rendszerben kapott egyre erősödő szerepéről, új térinformatikai alkalmazásokról, valamint az innovációs stratégia szükségességéről, kidolgozási módszertanáról hallhatnak előadást a résztvevők.
Molnár Károly az esemény nyitóelőadásában ismertette a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszteri (KFTNM) Hivatal eddig elért konkrét eredményeit: hazánk pályázatot nyújtott be a spallációs neutronkutató (ESS) és a szuperlézer kutatóinfrastruktúra (ELI) befogadásának elnyerésére. A helyszínértékelő bizottság javaslata alapján Magyarország az előbbire Debrecen, utóbbira pedig Szeged helyszínnel pályázik, az ELI tartalék helyszíne Pécs.
A miniszter elmondta, hogy elindult a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) projekt, amely a hazai kutatási infrastruktúra felmérését célozza. Az elmúlt hetekben kérdőíveket kapott az ország összes egyeteme, akadémiai intézetei, illetve az innovációban érdekelt vállalkozások. A beérkező válaszok segítik a magyar kutatási infrastruktúra helyzetének feltárását.
Az Országgyűlés előtt van a Magyar Tudományos Akadémia törvénymódosítása, amellyel hatékonyabbá válhat a MTA irányítása, javulhat a kutatói hálózat munkájának eredményessége, valamint az intézmény együttműködése a magyarországi és külföldi gazdasági és társadalmi szereplőkkel.
A KFTNM Hivatal intézkedéseket tett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati támogatások kifizetésének felgyorsítására. Az NKTH kifizetései 2008-ban 45Mrd Ft-ra emelkedtek 32,3 Mrd Ft-ról, tehát a pályázat útján elnyert összegek 13,7%-al növekedtek a 2007-es évhez képest.
Létrejött a K+F Forrástérkép, amely dokumentum egy helyen tartalmazza a magyarországi kutatás-fejlesztésre felhasználható hazai és európai uniós támogatásokat. A K+F célok elérése, segítése érdekében 2009-ben 170 milliárd Ft, 2010-ben közel 180 Mrd Ft pályázati összeg használható fel kutatás-fejlesztési és innovációs célokra.
Molnár Károly az esemény nyitóelőadásában ismertette a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszteri (KFTNM) Hivatal eddig elért konkrét eredményeit: hazánk pályázatot nyújtott be a spallációs neutronkutató (ESS) és a szuperlézer kutatóinfrastruktúra (ELI) befogadásának elnyerésére. A helyszínértékelő bizottság javaslata alapján Magyarország az előbbire Debrecen, utóbbira pedig Szeged helyszínnel pályázik, az ELI tartalék helyszíne Pécs.
A miniszter elmondta, hogy elindult a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) projekt, amely a hazai kutatási infrastruktúra felmérését célozza. Az elmúlt hetekben kérdőíveket kapott az ország összes egyeteme, akadémiai intézetei, illetve az innovációban érdekelt vállalkozások. A beérkező válaszok segítik a magyar kutatási infrastruktúra helyzetének feltárását.
Az Országgyűlés előtt van a Magyar Tudományos Akadémia törvénymódosítása, amellyel hatékonyabbá válhat a MTA irányítása, javulhat a kutatói hálózat munkájának eredményessége, valamint az intézmény együttműködése a magyarországi és külföldi gazdasági és társadalmi szereplőkkel.
A KFTNM Hivatal intézkedéseket tett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati támogatások kifizetésének felgyorsítására. Az NKTH kifizetései 2008-ban 45Mrd Ft-ra emelkedtek 32,3 Mrd Ft-ról, tehát a pályázat útján elnyert összegek 13,7%-al növekedtek a 2007-es évhez képest.
Létrejött a K+F Forrástérkép, amely dokumentum egy helyen tartalmazza a magyarországi kutatás-fejlesztésre felhasználható hazai és európai uniós támogatásokat. A K+F célok elérése, segítése érdekében 2009-ben 170 milliárd Ft, 2010-ben közel 180 Mrd Ft pályázati összeg használható fel kutatás-fejlesztési és innovációs célokra.