"Ami elgondolásaim voltak, utólag kiderült, hogy nagyon jók lettek volna, de soha nem tudtam átvinni, mert a politika mindig felülírta a szakmát" - emlékezett vissza korábban a kezdeti nehézségekre az építész.
Plesz Antal úgy látja, építészetről ma csak beszélnek hazánkban, s az a probléma, hogy ipari és képzőművészeti szempontból közelítenek az építészeti kérdésekhez. Inspirációt a lélekkel végzett munka ad, a lelketlen csak "lehúz" - fogalmazott.
Plesz Antal 1930. május 19-én született Sásdon. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán és a MÉSZ mesteriskolában végezte tanulmányait. Segédmunkásként, építész technikusként dolgozott, majd 1951-től a Középterv, az Iparterv, a Lakóterv, a Típustervező Iroda, a Zalaterv, az Északterv, a MÁVTI tervezője, vezető építésze, a MÁV mérnök főtanácsosa lett. 1990-től magántervező. Nevéhez fűződik - többek között - a miskolc-tapolcai Juno Szálló, a budapesti Nyugati pályaudvar és környékének rendezési és beépítési terve, az aquincumi római polgári amfiteátrum megújítási terve, valamint a zsámbéki premontrei romtemplom megújítási terve. 1975-ben Ybl-díjjal, 2001-ben Steindl Imre-díjjal jutalmazták tevékenységét.
Plesz Antal úgy látja, építészetről ma csak beszélnek hazánkban, s az a probléma, hogy ipari és képzőművészeti szempontból közelítenek az építészeti kérdésekhez. Inspirációt a lélekkel végzett munka ad, a lelketlen csak "lehúz" - fogalmazott.
Plesz Antal 1930. május 19-én született Sásdon. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán és a MÉSZ mesteriskolában végezte tanulmányait. Segédmunkásként, építész technikusként dolgozott, majd 1951-től a Középterv, az Iparterv, a Lakóterv, a Típustervező Iroda, a Zalaterv, az Északterv, a MÁVTI tervezője, vezető építésze, a MÁV mérnök főtanácsosa lett. 1990-től magántervező. Nevéhez fűződik - többek között - a miskolc-tapolcai Juno Szálló, a budapesti Nyugati pályaudvar és környékének rendezési és beépítési terve, az aquincumi római polgári amfiteátrum megújítási terve, valamint a zsámbéki premontrei romtemplom megújítási terve. 1975-ben Ybl-díjjal, 2001-ben Steindl Imre-díjjal jutalmazták tevékenységét.