Ugrás a tartalomra

Széchenyi-díjban részesült Plesz Antal építészmérnök

Létrehozva
Nagyon meglepte a Széchenyi-díj Plesz Antal építészt, aki nem számított az elismerésre. Az Ybl Miklós- és Steindl Imre-díjas építészmérnök töbekközött számos miskolci középület rekonstrukciós, rendezési tervéért, több évtizedes oktatói munkássága elismeréseként részesült a kitüntetésben vasárnap a Parlamentben. Európa legjobb mestereitől tanulhatott. Harminc évesen szeretett volna nyugaton dolgozni, de a névre szóló meghívók ellenére sem kapott útlevelet. 1956 után maradt ugyan Magyarországon, de elképzeléseire ekkor nem nagyon volt szükség.  
"Ami elgondolásaim voltak, utólag kiderült, hogy nagyon jók lettek volna, de soha nem tudtam átvinni, mert a politika mindig felülírta a szakmát" - emlékezett vissza korábban a kezdeti nehézségekre az építész.
Plesz Antal úgy látja, építészetről ma csak beszélnek hazánkban, s az a probléma, hogy ipari és képzőművészeti szempontból közelítenek az építészeti kérdésekhez. Inspirációt a lélekkel végzett munka ad, a lelketlen csak "lehúz" - fogalmazott.
Plesz Antal 1930. május 19-én született Sásdon. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán és a MÉSZ mesteriskolában végezte tanulmányait. Segédmunkásként, építész technikusként dolgozott, majd 1951-től a Középterv, az Iparterv, a Lakóterv, a Típustervező Iroda, a Zalaterv, az Északterv, a MÁVTI tervezője, vezető építésze, a MÁV mérnök főtanácsosa lett. 1990-től magántervező. Nevéhez fűződik - többek között - a miskolc-tapolcai Juno Szálló, a budapesti Nyugati pályaudvar és környékének rendezési és beépítési terve, az aquincumi római polgári amfiteátrum megújítási terve, valamint a zsámbéki premontrei romtemplom megújítási terve. 1975-ben Ybl-díjjal, 2001-ben Steindl Imre-díjjal jutalmazták tevékenységét.