Ez azt jelenti, hogy további összegeket kell átcsoportosítani. Nem gondolnak arra, hogy az állam több adót szedjen be és arra sem, hogy több pénzt vonjanak ki a gazdaságból. Lehet az állam igazgatási költségein és minden egyéb területen is spórolni - közölte Lendvai Ildikó. Vannak területek, amelyekhez a kormány utoljára szeretne hozzányúlni - ezek között említette a 13. havi nyugdíj teljes elvonását.
A Fidesz nevében Varga Mihály alelnök a kongresszus előtt konkrét válaszokat vár a kiadáscsökkentésre. Ha megint arról van szó, hogy iskola- és kórházbezárásokkal vagy a keresetek csökkenésével kell a válságot kezelni, akkor az MSZP a lehető legrosszabb úton jár – vélte a fideszes politikus.
A Népszabadság online-on megjelent egy határozattervezet, amely már az MSZP kongresszusra készült. Nincs benne megszorító javaslat, sőt konkrét intézkedéseket is alig-alig tartalmaz ez a tervezet. Viszonylag hosszan beszél a dokumentum a gazdasági válságról. Ilyen helyzetben, a megfogalmazói szerint különösen fontos a hagyományos baloldali értékeket érvényesíteni, és a kormány elsődleges felelőssége, hogy főként a munkahelyeket, illetve a nyugdíjakat védje meg. A kormány eddigi válságkezeléséről összességében elismerően szól az összefoglaló. A következő időszak teendőivel kapcsolatban pedig úgy fogalmaz, hogy meg kell változtatni a kormányzás eddigi eszközeit és módszereit is, de kiigazításnál, azt írják, hogy többre van szükség, átfogó szerkezeti reformokra.
De a korábbi, még a válság előtt megfogalmazott kitűzésekhez képest nincs változás, tehát a már ismert három nagy területen, a szociális ellátások, a foglalkoztatás, illetve az adórendszer terén sürgetnek ilyet. Illetve megemlíti a dokumentum a párt, pontosabban a pártelnök, Gyurcsány Ferenc korábban beharangozott terveit a kisebb parlamenttel, illetve az önkormányzati képviselők számának megfelezésével kapcsolatban, amelyről most is azt írják, hogy bármely politikai erővel készek a megegyezésre.
Egy rövid utalás van még a dokumentumban a pénzügyi környezettel, az euró bevezetésével kapcsolatban is. Azt írják, hogy az euró nem hoz azonnali jólétet, de nagyobb védettséget nyújt a nehézségek átvészeléséhez. Ezért az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy olyan társadalmi, gazdasági megállapodásokat kössön a jövőben, amelyek tartalmazzák az euró bevezetésének menetrendjét. És végül célkitűzésként nem kevesebb szerepel a dokumentumban, mint hogy az MSZP-nek megújított politikájával vissza kell szereznie támogatóit, sőt, bővíteni kell jelenlegi támogatottságát az európai parlamenti, az országgyűlési és az önkormányzati választáson is. Azt tehát nem tudhatjuk biztosan, erről szavaznak-e majd az MSZP kongresszuson, minden esetre ez szivárgott ki.
A tisztújításról és az európai parlamenti (EP) választási listáról is dönt az MSZP szombat-vasárnapi budapesti kongresszusa.A párt legfelső döntéshozó szervezete 2011-ig választja meg a párt vezető tisztségviselőit és elnökségét, akik három választáson (az EP-, az országgyűlési és az önkormányzati választás) vezetik át a pártot.
Gyurcsány Ferenc pártelnöknek nincs kihívója, de a két elnökhelyettesi posztért jelenleg hárman, a három alelnöki helyért pedig legalább négyen versenyeznek. A szabályok szerint a meg nem választott elnökhelyettes és alelnökök automatikusan indulnak "az eggyel kisebb" posztokért.
Juhász Ferenc és Szekeres Imre jelenlegi elnökhelyettesek mellett Lamperth Mónika, az elnöki kabinet vezetője is pályázik erre a posztra. Hiller István, Kiss Péter és Ujhelyi István mostani alelnöknek Mesterházy Attila elnökségi tag lesz a kihívója.
Egy szavazással döntenek a párt 66 fős EP-listájáról, amelynek első három helyén női politikusok állnak: a listát Göncz Kinga külügyminiszter, Herczog Edit és Gurmai Zita európai parlamenti képviselő vezeti.
A kongresszus kezdete előtt rendkívüli, kibővített ülést tart az országos elnökség. A testület összehívását a tagok kezdeményezték a miniszterelnöknél, hogy megtudják: Gyurcsány Ferenc javasol-e további válságkezelő intézkedéseket, és ha igen, akkor milyeneket.
A Fidesz nevében Varga Mihály alelnök a kongresszus előtt konkrét válaszokat vár a kiadáscsökkentésre. Ha megint arról van szó, hogy iskola- és kórházbezárásokkal vagy a keresetek csökkenésével kell a válságot kezelni, akkor az MSZP a lehető legrosszabb úton jár – vélte a fideszes politikus.
A Népszabadság online-on megjelent egy határozattervezet, amely már az MSZP kongresszusra készült. Nincs benne megszorító javaslat, sőt konkrét intézkedéseket is alig-alig tartalmaz ez a tervezet. Viszonylag hosszan beszél a dokumentum a gazdasági válságról. Ilyen helyzetben, a megfogalmazói szerint különösen fontos a hagyományos baloldali értékeket érvényesíteni, és a kormány elsődleges felelőssége, hogy főként a munkahelyeket, illetve a nyugdíjakat védje meg. A kormány eddigi válságkezeléséről összességében elismerően szól az összefoglaló. A következő időszak teendőivel kapcsolatban pedig úgy fogalmaz, hogy meg kell változtatni a kormányzás eddigi eszközeit és módszereit is, de kiigazításnál, azt írják, hogy többre van szükség, átfogó szerkezeti reformokra.
De a korábbi, még a válság előtt megfogalmazott kitűzésekhez képest nincs változás, tehát a már ismert három nagy területen, a szociális ellátások, a foglalkoztatás, illetve az adórendszer terén sürgetnek ilyet. Illetve megemlíti a dokumentum a párt, pontosabban a pártelnök, Gyurcsány Ferenc korábban beharangozott terveit a kisebb parlamenttel, illetve az önkormányzati képviselők számának megfelezésével kapcsolatban, amelyről most is azt írják, hogy bármely politikai erővel készek a megegyezésre.
Egy rövid utalás van még a dokumentumban a pénzügyi környezettel, az euró bevezetésével kapcsolatban is. Azt írják, hogy az euró nem hoz azonnali jólétet, de nagyobb védettséget nyújt a nehézségek átvészeléséhez. Ezért az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy olyan társadalmi, gazdasági megállapodásokat kössön a jövőben, amelyek tartalmazzák az euró bevezetésének menetrendjét. És végül célkitűzésként nem kevesebb szerepel a dokumentumban, mint hogy az MSZP-nek megújított politikájával vissza kell szereznie támogatóit, sőt, bővíteni kell jelenlegi támogatottságát az európai parlamenti, az országgyűlési és az önkormányzati választáson is. Azt tehát nem tudhatjuk biztosan, erről szavaznak-e majd az MSZP kongresszuson, minden esetre ez szivárgott ki.
A tisztújításról és az európai parlamenti (EP) választási listáról is dönt az MSZP szombat-vasárnapi budapesti kongresszusa.A párt legfelső döntéshozó szervezete 2011-ig választja meg a párt vezető tisztségviselőit és elnökségét, akik három választáson (az EP-, az országgyűlési és az önkormányzati választás) vezetik át a pártot.
Gyurcsány Ferenc pártelnöknek nincs kihívója, de a két elnökhelyettesi posztért jelenleg hárman, a három alelnöki helyért pedig legalább négyen versenyeznek. A szabályok szerint a meg nem választott elnökhelyettes és alelnökök automatikusan indulnak "az eggyel kisebb" posztokért.
Juhász Ferenc és Szekeres Imre jelenlegi elnökhelyettesek mellett Lamperth Mónika, az elnöki kabinet vezetője is pályázik erre a posztra. Hiller István, Kiss Péter és Ujhelyi István mostani alelnöknek Mesterházy Attila elnökségi tag lesz a kihívója.
Egy szavazással döntenek a párt 66 fős EP-listájáról, amelynek első három helyén női politikusok állnak: a listát Göncz Kinga külügyminiszter, Herczog Edit és Gurmai Zita európai parlamenti képviselő vezeti.
A kongresszus kezdete előtt rendkívüli, kibővített ülést tart az országos elnökség. A testület összehívását a tagok kezdeményezték a miniszterelnöknél, hogy megtudják: Gyurcsány Ferenc javasol-e további válságkezelő intézkedéseket, és ha igen, akkor milyeneket.