Mint mondta, az elmúlt három nap tájékozódó megbeszéléseit követően azt látják, hogy e három ember közül „valaki biztosan megkaphatja az ahhoz szükséges támogatást, hogy Magyarország következő miniszterelnöke legyen”.Surányi György, Glatz Ferenc és Vértes András is elvi hozzájárulásukat adták a jelöléshez, de végső döntést csak azután kell hozniuk arról, hogy vállalják-e a jelöltséget, ha kiderült, megvan az elvi parlamenti többség a támogatásukhoz - közölte Lendvai Ildikó.
A frakcióvezető hozzátette: a MSZP tárgyalódelegációja a szocialista frakcióval és az SZDSZ-szel tárgyal tovább a három miniszterelnök-jelöltről. Hangsúlyozta: csak az lehet miniszterelnök-jelölt, akit a frakció és az SZDSZ is támogat. Egyik szervezetnek sem az a feladata, hogy az első körben kiválasszon egyet a jelöltek közül, inkább azt várjuk, hogy elmondják, kivel nem dolgoznának együtt - mondta.
Melyikük vállalja?
Surányi György közgazdász, bankszakember
1954. január 3-án született Budapesten.
1977-ben a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát. Ezután a Pénzügykutatási Intézetben előbb tudományos munkatárs, titkár, majd osztályvezető volt. Emellett 1983 és 1986 között a bankreform bizottság titkára, 1986-87-ben a Világbank konzultánsa volt Washingtonban. Hazatérése után, 1988 elejétől Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mellett, a Minisztertanács tervgazdasági bizottságának, majd gazdaságpolitikai titkárságának főtanácsosa.
1989-90-ben az Országos Tervhivatal államtitkára, 1982 őszétől a közgazdaságtudományi egyetem pénzügyi tanszékén tanársegédként pénzelméletet oktatott. 1990-1991-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, majd 1992-1995-ben a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezérigazgatójaként dolgozott. 1995-2001 között ismét a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s e funkciójában Magyarország helyettes kormányzója volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD).
2001 óta a CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke, közben 2004-2006-ban a Magyar Telekom igazgatóságának is tagja volt. 2001 óta a zágrábi Privredna Banka felügyelő bizottságának elnöke, a Banca Intesa közép- és kelet-európai igazgatója. 2005 óta a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének docense, 1998 óta egyetemi tanára. Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak. 1988 óta a közgazdaságtudomány kandidátusa.
1996-ban az Euromoney brit pénzügyi magazin az év legjobb kelet-európai jegybankárának választotta. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozata kitüntetést.
Glatz Ferenc Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus
1941. április 2-án született Csepelen.
Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet munkatársa, 1988-96-ban igazgatója, közben 1989-90 között a Németh Miklós vezette kormány művelődési minisztere volt.
1990-ben megszervezte az alapítványi formában működő budapesti Európa Intézetet, amelynek ő lett az igazgatója. Szerkesztő bizottsági tagja a Magyarország története sorozatnak, szerkesztője a Történelmi Szemlének és alapító szerkesztője a História című folyóiratnak.
1975 óta tanít az ELTE-n, 1993-ban lett az Akadémia levelező tagja. 1996-2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 2001 óta az Akadémia rendes tagja. 2003 óta az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 2008 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke.
Különösen kiemelkedő, külföldön is ismert tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenysége, a közgondolkodás alakításában játszott szerepe, a tudományszervezésben elért eredménye, a magyar tudományosság nemzetközi elismertetésében végzett munkájáért, tanár- és kutató generációk képzéséért és továbbképzéséért 1995-ben Széchenyi-díjat kapott, 1997-ben Herder-díjjal tüntették ki. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést, 2007-ben a Prima Primissima Díjat.
Vértes András közgazdász
1951. szeptember 13-án született Budapesten.
1975-78 között a Gazdaságkutató Intézet munkatársa, 1978-81-ben tudományos főmunkatárs, a külkereskedelmi és fejlesztési csoport vezetője, a Figyelő rovatvezetője volt. 1981-85 között az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályán csoportvezető, 1985-86-ban az összefoglaló osztályt, 1986-87-ben a közgazdasági főcsoport összefoglaló főosztályát irányította.
1987-92 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként, 1992-98 között a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatójaként, 1998 óta elnökeként tevékenykedik.
1988-90-ben a Gazdasági Reformbizottság tagja, 1990-95 között a Kék Szalag Bizottság munkabizottságának társelnöke, a Magyar Statisztikai Társaság választmányának tagja. 1996-ban az Országos Statisztikai Tanács tagja.
1996-98-ban a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1994-ben a Fotex Rt., 1995-98 között a Medicor Rt., 1997-98-ban a Szerencsejáték Rt. igazgatótanácsának tagja, 1998-ban az Aranykor ABN-Amro Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, 1995-2002 között a Pick Rt. és az Europool Rt., 2002-ben a Skála-Coop Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt.
1994-ben a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja, 2003-2004-ben a Köztársaság Etikai Tanácsának tagja volt.
1954. január 3-án született Budapesten.
1977-ben a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát. Ezután a Pénzügykutatási Intézetben előbb tudományos munkatárs, titkár, majd osztályvezető volt. Emellett 1983 és 1986 között a bankreform bizottság titkára, 1986-87-ben a Világbank konzultánsa volt Washingtonban. Hazatérése után, 1988 elejétől Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mellett, a Minisztertanács tervgazdasági bizottságának, majd gazdaságpolitikai titkárságának főtanácsosa.
1989-90-ben az Országos Tervhivatal államtitkára, 1982 őszétől a közgazdaságtudományi egyetem pénzügyi tanszékén tanársegédként pénzelméletet oktatott. 1990-1991-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, majd 1992-1995-ben a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezérigazgatójaként dolgozott. 1995-2001 között ismét a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s e funkciójában Magyarország helyettes kormányzója volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD).
2001 óta a CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke, közben 2004-2006-ban a Magyar Telekom igazgatóságának is tagja volt. 2001 óta a zágrábi Privredna Banka felügyelő bizottságának elnöke, a Banca Intesa közép- és kelet-európai igazgatója. 2005 óta a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének docense, 1998 óta egyetemi tanára. Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak. 1988 óta a közgazdaságtudomány kandidátusa.
1996-ban az Euromoney brit pénzügyi magazin az év legjobb kelet-európai jegybankárának választotta. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozata kitüntetést.
Glatz Ferenc Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus 1941. április 2-án született Csepelen.
Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet munkatársa, 1988-96-ban igazgatója, közben 1989-90 között a Németh Miklós vezette kormány művelődési minisztere volt.
1990-ben megszervezte az alapítványi formában működő budapesti Európa Intézetet, amelynek ő lett az igazgatója. Szerkesztő bizottsági tagja a Magyarország története sorozatnak, szerkesztője a Történelmi Szemlének és alapító szerkesztője a História című folyóiratnak.
1975 óta tanít az ELTE-n, 1993-ban lett az Akadémia levelező tagja. 1996-2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 2001 óta az Akadémia rendes tagja. 2003 óta az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 2008 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke.
Különösen kiemelkedő, külföldön is ismert tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenysége, a közgondolkodás alakításában játszott szerepe, a tudományszervezésben elért eredménye, a magyar tudományosság nemzetközi elismertetésében végzett munkájáért, tanár- és kutató generációk képzéséért és továbbképzéséért 1995-ben Széchenyi-díjat kapott, 1997-ben Herder-díjjal tüntették ki. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést, 2007-ben a Prima Primissima Díjat.
Vértes András közgazdász 1951. szeptember 13-án született Budapesten.
1975-78 között a Gazdaságkutató Intézet munkatársa, 1978-81-ben tudományos főmunkatárs, a külkereskedelmi és fejlesztési csoport vezetője, a Figyelő rovatvezetője volt. 1981-85 között az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályán csoportvezető, 1985-86-ban az összefoglaló osztályt, 1986-87-ben a közgazdasági főcsoport összefoglaló főosztályát irányította.
1987-92 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként, 1992-98 között a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatójaként, 1998 óta elnökeként tevékenykedik.
1988-90-ben a Gazdasági Reformbizottság tagja, 1990-95 között a Kék Szalag Bizottság munkabizottságának társelnöke, a Magyar Statisztikai Társaság választmányának tagja. 1996-ban az Országos Statisztikai Tanács tagja.
1996-98-ban a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1994-ben a Fotex Rt., 1995-98 között a Medicor Rt., 1997-98-ban a Szerencsejáték Rt. igazgatótanácsának tagja, 1998-ban az Aranykor ABN-Amro Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, 1995-2002 között a Pick Rt. és az Europool Rt., 2002-ben a Skála-Coop Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt.
1994-ben a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja, 2003-2004-ben a Köztársaság Etikai Tanácsának tagja volt.
Fidesz: miniszterelnököt csak egy új választás után lehet jelölni
A Fidesz számára elvi és alapvető álláspont, hogy új kormány csak új választások után jöhet létre, és ugyanígy új miniszterelnököt is csak egy új választás után lehet jelölni - mondta az ellenzéki párt szóvivője azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke kedden este bejelentette a miniszterelnök-jelölteket.
Szijjártó Péter leszögezte: a Fidesz álláspontja változatlan, és álláspontjuk független attól, hogy kiről van szó. A politikus megerősítette a Fidesz korábban már hangoztatott álláspontját, mely szerint új kormányt, új miniszterelnököt csak új választás nyomán lehet jelölni.
Magyarországnak erős kormány kell, erős kormány pedig csak választás nyomán jöhet létre - mondta Szijjártó Péter. „Különböző paktumokkal, mutyikkal összetákolt kormány - teljesen mindegy, hogy azt ki vezeti - gyenge, illegitim és átmeneti kormány" - fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte: a Fidesz álláspontja változatlan, és álláspontjuk független attól, hogy kiről van szó. A politikus megerősítette a Fidesz korábban már hangoztatott álláspontját, mely szerint új kormányt, új miniszterelnököt csak új választás nyomán lehet jelölni.
Magyarországnak erős kormány kell, erős kormány pedig csak választás nyomán jöhet létre - mondta Szijjártó Péter. „Különböző paktumokkal, mutyikkal összetákolt kormány - teljesen mindegy, hogy azt ki vezeti - gyenge, illegitim és átmeneti kormány" - fogalmazott.