Nagyjából hatvan társasház képviselője jelent meg szerda délután az ITC székházban, ahol a MIHÕ Kft., és az önkormányzat szakemberei várták őket, hogy hiteles és szakszerű tájékoztatást adjanak a távhőrendszerről való leválás lehetőségéről.
Móricz József, a MIHÕ Kft. energetikai és környezetirányítási divízióvezetője hasonlóan a múlt heti fórumhoz (lásd Minap 04.25. 1-3-as oldal) adott tájékoztatást a távhőszolgáltatás jelenéről és várható jövőjéről, figyelembe véve a világgazdasági válság jelenlegi hatásait és veszélyeit, kiegészítve a Magyarországon várható állami intézkedésekkel. Ezek közül is kiemelte a földgáz árát, amely jelenleg úgy áll, hogy a távhő előállításához szükséges földgázt a távhőtermelők nagyjából 10%-kal magasabban szerzik be, mint az egyedi földgázzal fűtők. Az Európai Unióban ez az arány fordítva van, sőt az uniós tagállamokban a háztartási földgáz ára 40%-al magasabb, mint a távhő-előállításhoz beszerzett földgáz ára. Magyarországon 2010. július 1-től a lakóközösségek is a szabadpiacról kötelesek beszerezni a földgázt. Ettől az időponttól Magyarországon is megfordulhat a földgáz ár-aránya, követve az európai uniós országok gyakorlatát, azaz a távhő-előállításához szükséges földgáz ár akár 40%-al is olcsóbb lehet a háztartási célú földgáz áránál.
A divízió vezető kiemelte, hogy milyen költségei vannak egy leválásnak, és felhívta rá a figyelmet, hogy egy korszerűsített, leválasztott lakás költségeit egy szintén korszerűsített és szigetelt távhős lakáséval hasonlítsák össze – így nincs nagy eltérés a kettő között.
A társasházi képviselők kérdései közt nem voltak jellemzők a leválással kapcsolatos kérdések, inkább a felújítások és a korszerűsítés, illetve a MIHÕ lehetőségei kerültek terítékre. Több képviselő is kijelentette: nincs napirenden náluk jelen helyzetben a távhőrendszerről való leválás.
Temesvári István, a Platán társasház képviselője arról érdeklődött, hogy mennyibe kerülne a geotermikus energia, és nem lenne-e egyszerűbb, ha egyben cserélnék le az elavult vezetékhálózatot a városban. Martkó András a Szentgyörgy 54-ből felvetette annak lehetőségét, hogy a korábban beadott pályázatoknál – mint az ő esetükben – növekedjen a támogatás, ugyanis mire elbírálták, megemelkedtek a költségek, és ezt nem biztos, hogy a lakók állni tudják. A problémát több lakó is megemlítette, mivel a tavaly beadott pályázatok esetén a hitelek törlesztőrészletei és a kivitelezés költségei emelkedtek, amit tetézhet a tervezett ÁFA-emelés, ez pedig több helyen gondot okozhat. Martkó András azt is megkérdezte mi a tendencia az unióban a távhő kapcsán, és ahol nem volt tiltás alatt a leválás a távhőrendszerről, ott érvényes-e az Alkotmánybíróság határozata.
Bereczki Sándor, a Belvárosi lakásszövetkezettől arról beszélt, hogy náluk a lakások négyötöde „panelprogramos”, viszont nincs egyikben sem fűtéskorszerűsítés – ezt most tervezik két épületben. Viszont megvalósították a belső cirkulációs rendszert, ami a házon belül kerengeti a melegvizet, amíg le nem hűl. Ezeknek köszönhetően tízezres megtakarításaik vannak. Jelenleg csak a megfelelő hőmérséklet beállításával vannak gondjaik, erre lehet megoldás az egyedi mérés, vagyis az ÖKO-program.
Kondorosiné Gaskó Klára, a Herman Ottó Lakásszövetkezettől elmondta, ők panelprogramot és fűtéskorszerűsítést is csináltak, ennek köszönhetően néhol hatvan százalékos megtakarításuk van, a befektetés pedig négy év alatt megtérül. Javaslatként vetette fel, hogy lehetne minden épületnek külön hőközpontja, ami még javítana a helyzeten.
Ezeken kívül többek között felvetődött, hogy jár-e még a hatezer forint támogatás radiátoronként a cserénél, lehetne alacsonyabb százalékú az előrefizetett díj, vagy, hogy miért nem hődíj alapján számolják el a víz felmelegítést.
A válaszokban dr. Mihalecz Péter elmondta, Pécsen, Debrecenben és Szombathelyen is van olyan helyi rendelet, ami tiltja a leválást, ám ott senki nem támadta meg. Borsodban a közigazgatási hivatal fordult az Alkotmánybírósághoz, aki minden ügyet egyedileg bírál el, tehát a miskolci rendelkezés csak itt érvényes.
Korózs András, a MIHÕ igazgatója a geotermikus energia kapcsán megjegyezte, már elkészültek a kutatások, és nem egyedi, hanem nagyobb léptékű felhasználásban gondolkodnak. Emellett vizsgálják a biomassza tüzelés lehetőségét is. A rendszerfelújítás, a csövek cseréje összesen ötmilliárd forintba kerülne, ezt a cég nem tudja megfinanszírozni, csak a miskolciakkal közösen működne, – azaz egy nagyobb díjemelés mellett –, amit viszont nem szeretnének. A vízmelegítés kapcsán elmondta, az árképzésüket bárki megtekintheti a város honlapján, de a hőfelhasználás szerinti elszámolás azért sem szerencsés, mert a vízmérő óra olcsóbb, mint a hőmennyiségmérőjé. A költségosztási rendszert még a MIHÕ is tanulja, az látható, hogy van, aki jobban spórol, és van aki ráfizet, minden esetben idényvégi elszámolást alkalmaznak. Az önálló hőközpontokkal az igazgató szerint szintén az a gond, hogy nagyon drágák. A radiátorcserékhez nyújtott támogatásra elkülönített tízmillió forint már elfogyott, és ezt a támogatási formát nem folytatják. Helyette más módon nyújtanak segítséget, például azzal, hogy felújításoknál segítenek elkészíteni a terveket, pályázatokat, és beiskolázták már tíz munkatársukat, hogy a 2009-es pályázatokban kötelező energiatanúsítványokat ingyen elkészíthessék a társasházaknak.
Pápai Zoltán, az önkormányzat környezetvédelmi csoportvezetője elmondta, az unióban nem a leválás, hanem éppen ellenkezőleg, a távhőrendszerre csatlakozás a tendencia, mert olcsóbb és környezetkímélőbb, mint más fűtési módok. Egy projektben is részt vett Miskolc, ennek kapcsán vannak tapasztalatik.
Dr. Tompa Sándor kijelentette: a gázár változások meg fogják rázni a társadalmat, de a távhős lakásokban élőket kevésbé. A beadott pályázatok kapcsán mindenkit megnyugtatott, hogy az önkormányzat ezeket befogadta, és a támogatást megadja. Ahogy annak kapcsán is, hogy a panelprogrammal kapcsolatos kamattámogatás megmarad, nincs szó arról, hogy itt megszűnne a támogatás. Az önkormányzat is szembesült már a szociális problémákkal, a beadott és a lehetséges pályázatok kapcsán is, amire keresik a megoldást. Az is elképzelhető, hogy a későbbi pályázatok során a pontozási rendszerbe valamilyen módon a szociális rászorultságot is beépítik. További konkrét ügyek kapcsán felajánlotta a személyes segítségét, ahogy a MIHÕ munkatársai is.
Akinek további kérdései, észrevételei vannak, az megírhatja ezt a miho@miho.hu emailcímre. A fórum szervezői ígéretet tettek arra is, hogy gyakrabban szerveznek hasonló alkalmakat az eszmecserére.
Móricz József, a MIHÕ Kft. energetikai és környezetirányítási divízióvezetője hasonlóan a múlt heti fórumhoz (lásd Minap 04.25. 1-3-as oldal) adott tájékoztatást a távhőszolgáltatás jelenéről és várható jövőjéről, figyelembe véve a világgazdasági válság jelenlegi hatásait és veszélyeit, kiegészítve a Magyarországon várható állami intézkedésekkel. Ezek közül is kiemelte a földgáz árát, amely jelenleg úgy áll, hogy a távhő előállításához szükséges földgázt a távhőtermelők nagyjából 10%-kal magasabban szerzik be, mint az egyedi földgázzal fűtők. Az Európai Unióban ez az arány fordítva van, sőt az uniós tagállamokban a háztartási földgáz ára 40%-al magasabb, mint a távhő-előállításhoz beszerzett földgáz ára. Magyarországon 2010. július 1-től a lakóközösségek is a szabadpiacról kötelesek beszerezni a földgázt. Ettől az időponttól Magyarországon is megfordulhat a földgáz ár-aránya, követve az európai uniós országok gyakorlatát, azaz a távhő-előállításához szükséges földgáz ár akár 40%-al is olcsóbb lehet a háztartási célú földgáz áránál.
A divízió vezető kiemelte, hogy milyen költségei vannak egy leválásnak, és felhívta rá a figyelmet, hogy egy korszerűsített, leválasztott lakás költségeit egy szintén korszerűsített és szigetelt távhős lakáséval hasonlítsák össze – így nincs nagy eltérés a kettő között.
Dr. Mihalecz Péter, Miskolc város jegyzője arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság a helyi építési rendelet egy paragrafusának egy pontját helyezte hatályon kívül, ám határozatában leírja, milyen feltételek mellett lehet leválni a rendszerről, ezeknek együttesen kell érvényesülni. Ezek közé tartozik, hogy a tulajdonosok négyötöde kell, hogy hozzájáruljon, azonos komfortfokozatú rendszert kell megvalósítani, nem okozhat jelentős kárt más számára, nem korlátozhatja mások tulajdonosi, bérlői jogait, viseli a tulajdonosi közösség a költségeit és a szerződés felmondása nem ütközik egyéb jogszabályba.
Dr. Tompa Sándor, a panelprogram miskolci biztosa arról adott tájékoztatást, hogy a tavalyi pályázatok elbírálása részben még folyamatban van, de heteken belül pont kerül a végére. A termofor kémények pályázatánál az önkormányzat minden pályázatot befogadott, és várhatóan nyernek is. Az ÖKO-program kapcsán megjegyezte, ez nem egy nagy összegű beruházás, de azonnal eredményt hoz. Az önkormányzati keretben még van forrás bőven, így lehet pályázni.A társasházi képviselők kérdései közt nem voltak jellemzők a leválással kapcsolatos kérdések, inkább a felújítások és a korszerűsítés, illetve a MIHÕ lehetőségei kerültek terítékre. Több képviselő is kijelentette: nincs napirenden náluk jelen helyzetben a távhőrendszerről való leválás.
Temesvári István, a Platán társasház képviselője arról érdeklődött, hogy mennyibe kerülne a geotermikus energia, és nem lenne-e egyszerűbb, ha egyben cserélnék le az elavult vezetékhálózatot a városban. Martkó András a Szentgyörgy 54-ből felvetette annak lehetőségét, hogy a korábban beadott pályázatoknál – mint az ő esetükben – növekedjen a támogatás, ugyanis mire elbírálták, megemelkedtek a költségek, és ezt nem biztos, hogy a lakók állni tudják. A problémát több lakó is megemlítette, mivel a tavaly beadott pályázatok esetén a hitelek törlesztőrészletei és a kivitelezés költségei emelkedtek, amit tetézhet a tervezett ÁFA-emelés, ez pedig több helyen gondot okozhat. Martkó András azt is megkérdezte mi a tendencia az unióban a távhő kapcsán, és ahol nem volt tiltás alatt a leválás a távhőrendszerről, ott érvényes-e az Alkotmánybíróság határozata.
Bereczki Sándor, a Belvárosi lakásszövetkezettől arról beszélt, hogy náluk a lakások négyötöde „panelprogramos”, viszont nincs egyikben sem fűtéskorszerűsítés – ezt most tervezik két épületben. Viszont megvalósították a belső cirkulációs rendszert, ami a házon belül kerengeti a melegvizet, amíg le nem hűl. Ezeknek köszönhetően tízezres megtakarításaik vannak. Jelenleg csak a megfelelő hőmérséklet beállításával vannak gondjaik, erre lehet megoldás az egyedi mérés, vagyis az ÖKO-program.
Kondorosiné Gaskó Klára, a Herman Ottó Lakásszövetkezettől elmondta, ők panelprogramot és fűtéskorszerűsítést is csináltak, ennek köszönhetően néhol hatvan százalékos megtakarításuk van, a befektetés pedig négy év alatt megtérül. Javaslatként vetette fel, hogy lehetne minden épületnek külön hőközpontja, ami még javítana a helyzeten.
Ezeken kívül többek között felvetődött, hogy jár-e még a hatezer forint támogatás radiátoronként a cserénél, lehetne alacsonyabb százalékú az előrefizetett díj, vagy, hogy miért nem hődíj alapján számolják el a víz felmelegítést.
A válaszokban dr. Mihalecz Péter elmondta, Pécsen, Debrecenben és Szombathelyen is van olyan helyi rendelet, ami tiltja a leválást, ám ott senki nem támadta meg. Borsodban a közigazgatási hivatal fordult az Alkotmánybírósághoz, aki minden ügyet egyedileg bírál el, tehát a miskolci rendelkezés csak itt érvényes.
Korózs András, a MIHÕ igazgatója a geotermikus energia kapcsán megjegyezte, már elkészültek a kutatások, és nem egyedi, hanem nagyobb léptékű felhasználásban gondolkodnak. Emellett vizsgálják a biomassza tüzelés lehetőségét is. A rendszerfelújítás, a csövek cseréje összesen ötmilliárd forintba kerülne, ezt a cég nem tudja megfinanszírozni, csak a miskolciakkal közösen működne, – azaz egy nagyobb díjemelés mellett –, amit viszont nem szeretnének. A vízmelegítés kapcsán elmondta, az árképzésüket bárki megtekintheti a város honlapján, de a hőfelhasználás szerinti elszámolás azért sem szerencsés, mert a vízmérő óra olcsóbb, mint a hőmennyiségmérőjé. A költségosztási rendszert még a MIHÕ is tanulja, az látható, hogy van, aki jobban spórol, és van aki ráfizet, minden esetben idényvégi elszámolást alkalmaznak. Az önálló hőközpontokkal az igazgató szerint szintén az a gond, hogy nagyon drágák. A radiátorcserékhez nyújtott támogatásra elkülönített tízmillió forint már elfogyott, és ezt a támogatási formát nem folytatják. Helyette más módon nyújtanak segítséget, például azzal, hogy felújításoknál segítenek elkészíteni a terveket, pályázatokat, és beiskolázták már tíz munkatársukat, hogy a 2009-es pályázatokban kötelező energiatanúsítványokat ingyen elkészíthessék a társasházaknak.
Pápai Zoltán, az önkormányzat környezetvédelmi csoportvezetője elmondta, az unióban nem a leválás, hanem éppen ellenkezőleg, a távhőrendszerre csatlakozás a tendencia, mert olcsóbb és környezetkímélőbb, mint más fűtési módok. Egy projektben is részt vett Miskolc, ennek kapcsán vannak tapasztalatik.
Dr. Tompa Sándor kijelentette: a gázár változások meg fogják rázni a társadalmat, de a távhős lakásokban élőket kevésbé. A beadott pályázatok kapcsán mindenkit megnyugtatott, hogy az önkormányzat ezeket befogadta, és a támogatást megadja. Ahogy annak kapcsán is, hogy a panelprogrammal kapcsolatos kamattámogatás megmarad, nincs szó arról, hogy itt megszűnne a támogatás. Az önkormányzat is szembesült már a szociális problémákkal, a beadott és a lehetséges pályázatok kapcsán is, amire keresik a megoldást. Az is elképzelhető, hogy a későbbi pályázatok során a pontozási rendszerbe valamilyen módon a szociális rászorultságot is beépítik. További konkrét ügyek kapcsán felajánlotta a személyes segítségét, ahogy a MIHÕ munkatársai is.
Akinek további kérdései, észrevételei vannak, az megírhatja ezt a miho@miho.hu emailcímre. A fórum szervezői ígéretet tettek arra is, hogy gyakrabban szerveznek hasonló alkalmakat az eszmecserére.