Itt 1698-tól templom állt, ám fából készült, így egy alkalommal leégett. A mai templom elődje, a Szeghalmi Bálint által tervezett, 1938-ban épült, erdélyi jellegű is e sorsra jutott, országos összefogással épült fel a mai templom. A XVIII. század eleji fatemplom folyamatos felújítására hagyott jelentős pénzösszeget a neves miskolci kereskedő. Így amikor teljesen elöregedett az épület, kompromisszumos döntés született: a templomot le kell bontani, de hasonlóan gerendákból szükséges megépíteni az újat.
Az 1937-ben elkezdett bontással sok muzeális emlék került napvilágra. Így az Úrasztal alatt évszázados fejfákat találtak, és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. A templom zsindelyét ereklyeként a miskolciak széthordták. Az új deszkatemplom építésére kiírt pályázatot Szeghalmi Bálint nyerte meg erdélyi (kárpáti) stílusú, gerendavázas, zsindelytetős, fiatornyos tervével. Az 1938-ban felszentelt templom a betonalapzatból elfelé szélesedő oldalfalai barnára pácolt, fényes, fekvő gerendákból épültek. A sarokrészeket faragott motívumok díszítették. A templom tetőzetét a felszenteléskor zöldre festett zsindely fedte, amelyből karcsú zöld torony emelkedett ki, s mellette még négy kisebb szellőzőtornyot helyeztek el az építők.
A templom 1997-ben tűzvész áldozata lett, a Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de - Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján -szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel. A külső jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérőt. Két, a tűzben megsemmisült harangja helyett is a régiek nevét -Ödön, Sándor- és feliratát is őrző újak készültek Gombos Lajos harangöntő műhelyében. A templomot temető övezi, ahová a Bató István nevét őrző székely kapun át léphetünk be. Néhány éve már ebben a temetőben nyugszik a Németországban elhunyt tervező, Szeghalmi Bálint is.
Az 1937-ben elkezdett bontással sok muzeális emlék került napvilágra. Így az Úrasztal alatt évszázados fejfákat találtak, és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. A templom zsindelyét ereklyeként a miskolciak széthordták. Az új deszkatemplom építésére kiírt pályázatot Szeghalmi Bálint nyerte meg erdélyi (kárpáti) stílusú, gerendavázas, zsindelytetős, fiatornyos tervével. Az 1938-ban felszentelt templom a betonalapzatból elfelé szélesedő oldalfalai barnára pácolt, fényes, fekvő gerendákból épültek. A sarokrészeket faragott motívumok díszítették. A templom tetőzetét a felszenteléskor zöldre festett zsindely fedte, amelyből karcsú zöld torony emelkedett ki, s mellette még négy kisebb szellőzőtornyot helyeztek el az építők.
A templom 1997-ben tűzvész áldozata lett, a Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de - Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján -szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel. A külső jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérőt. Két, a tűzben megsemmisült harangja helyett is a régiek nevét -Ödön, Sándor- és feliratát is őrző újak készültek Gombos Lajos harangöntő műhelyében. A templomot temető övezi, ahová a Bató István nevét őrző székely kapun át léphetünk be. Néhány éve már ebben a temetőben nyugszik a Németországban elhunyt tervező, Szeghalmi Bálint is.