A konferencia fővédnöke dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, védnökei között számos egyházi és közjogi méltóság megtalálható.
Kelemen Didák minorita szerzetes 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé, rendkívül buzgó térítői munkát folytatott a tiszai részeken, az országgyűléseken és vallásügyi komissziókon is érvényesítette befolyását katolikus hitsorsosai érdekében. Számos iskolát és templomot épített, a szegények nagy pártfogója volt. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. 1744. április 21-én halt meg Miskolcon, boldoggá avatása folyamatban van. Irodalmi munkássága is jelentős: 13 kötetnyi könyv szerzője, e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes. A kézdialmási iskola az ő nevét viseli, melyet 1994-ben, halálának 250. évfordulóján vett fel. A konferencia bevezetőjében felidézték életútját, a szegények iránti elkötelezettségét, amely ma is példaként szolgál.
Prof. dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora elmondta: a szegénység problémája az emberiség történetében mindig aktuális volt - a Biblia péládul 156 helyen említi - ma pedig, a válság okozta helyzetben különösen szükség van olyan példaképekre, akik irányt mutatnak, hogyan kell segíteni. - Régiónkban is nagyon sok a szegény ember, s a válság hatásai következtében valószínűleg még több lesz. A szegénység is jobban fáj azonban, ha részvétlenség, a jómódúak közönye övezi - emelte ki a rektor. Vukovich Gabriella, a Demo-Stat Társadalomtudományi Statisztikai Iroda igazgatója nyitóelőadásában a hazai szegénységgel kapcsolatos felmérések adatait ismertette. E szerint Magyarországon a szegénységet leginkább befolyásoló tényezők a gazdasági aktivitás (azaz a munkalehetőség, iskolai végzettség), a gyermekszám, a lakóhely jellege és az etnikai hovatartozás. A legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a fogyatékkal élők, a munkanélküliek (itt is a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók) az elmaradott térségekben, kistelepüléseken, illetve az egyszülős családokban élők. A cigány etnikumnál a veszélyeztettséget befolyásoló tényezők sok esetben halmozódhatnak: mint elhangzott, a roma fiatalok 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, 40-50 százaklékuk pedig vagy nem vesz részt további képzésben, vagy belekezd, de lemorzsolódik. Pedig a képzettségnek döntő jelentősége van a későbbi elhelyezkedés szempontjából. A Demo-Stat 2008-as adataiból kiderül, hogy az egyetemi-főiskolai végzettségűek 80 százalékban találnak munkát, s az arány a szakiskolát, szakközepet végzettek körében is 70 százalék körül van. A szakképzetlenek elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak - legtöbb helyen gyakorlatilag a nullával egyenlők. Magyarországon az elmúlt évek statisztikái szerint az összlakosság 30, a gyermekeknek pedig a 40 százaléka él a létminimum alatt. (Ez az Európai Unióban az adott országban számolt átéagjövedelem 60 százaléka.
Vukovich Gabriella szerint a gazdasági válság időtartama és társadalmi hatásai ma még nehezen megjósolhatók: az egyik legnagyobb veszély, hogy munkahelyük, egzisztenciájuk elvesztése miatt a korábbi középosztály újabb csoportjai csúsznak le - olyan rétegek, akik nem ismerik ennek a helyzetnek a "kezelési", "túlélési" technikáit, ezért pszichésen is frusztrálódnak, elveszítik a talajt a lábuk alól, s egyre jobban a társadalom perifériájára sodródnak.
Kelemen Didák minorita szerzetes 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé, rendkívül buzgó térítői munkát folytatott a tiszai részeken, az országgyűléseken és vallásügyi komissziókon is érvényesítette befolyását katolikus hitsorsosai érdekében. Számos iskolát és templomot épített, a szegények nagy pártfogója volt. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. 1744. április 21-én halt meg Miskolcon, boldoggá avatása folyamatban van. Irodalmi munkássága is jelentős: 13 kötetnyi könyv szerzője, e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes. A kézdialmási iskola az ő nevét viseli, melyet 1994-ben, halálának 250. évfordulóján vett fel. A konferencia bevezetőjében felidézték életútját, a szegények iránti elkötelezettségét, amely ma is példaként szolgál.
Prof. dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora elmondta: a szegénység problémája az emberiség történetében mindig aktuális volt - a Biblia péládul 156 helyen említi - ma pedig, a válság okozta helyzetben különösen szükség van olyan példaképekre, akik irányt mutatnak, hogyan kell segíteni. - Régiónkban is nagyon sok a szegény ember, s a válság hatásai következtében valószínűleg még több lesz. A szegénység is jobban fáj azonban, ha részvétlenség, a jómódúak közönye övezi - emelte ki a rektor. Vukovich Gabriella, a Demo-Stat Társadalomtudományi Statisztikai Iroda igazgatója nyitóelőadásában a hazai szegénységgel kapcsolatos felmérések adatait ismertette. E szerint Magyarországon a szegénységet leginkább befolyásoló tényezők a gazdasági aktivitás (azaz a munkalehetőség, iskolai végzettség), a gyermekszám, a lakóhely jellege és az etnikai hovatartozás. A legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a fogyatékkal élők, a munkanélküliek (itt is a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók) az elmaradott térségekben, kistelepüléseken, illetve az egyszülős családokban élők. A cigány etnikumnál a veszélyeztettséget befolyásoló tényezők sok esetben halmozódhatnak: mint elhangzott, a roma fiatalok 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, 40-50 százaklékuk pedig vagy nem vesz részt további képzésben, vagy belekezd, de lemorzsolódik. Pedig a képzettségnek döntő jelentősége van a későbbi elhelyezkedés szempontjából. A Demo-Stat 2008-as adataiból kiderül, hogy az egyetemi-főiskolai végzettségűek 80 százalékban találnak munkát, s az arány a szakiskolát, szakközepet végzettek körében is 70 százalék körül van. A szakképzetlenek elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak - legtöbb helyen gyakorlatilag a nullával egyenlők. Magyarországon az elmúlt évek statisztikái szerint az összlakosság 30, a gyermekeknek pedig a 40 százaléka él a létminimum alatt. (Ez az Európai Unióban az adott országban számolt átéagjövedelem 60 százaléka.
Vukovich Gabriella szerint a gazdasági válság időtartama és társadalmi hatásai ma még nehezen megjósolhatók: az egyik legnagyobb veszély, hogy munkahelyük, egzisztenciájuk elvesztése miatt a korábbi középosztály újabb csoportjai csúsznak le - olyan rétegek, akik nem ismerik ennek a helyzetnek a "kezelési", "túlélési" technikáit, ezért pszichésen is frusztrálódnak, elveszítik a talajt a lábuk alól, s egyre jobban a társadalom perifériájára sodródnak.