Ugrás a tartalomra

Milyen színűek legyenek a miskolci panelházak?

Létrehozva
Amikor még minden panelépület szürkén hatott, egy idő után nem is tűnt mindez annyira nyomasztónak. Beleszürkültünk magunk is. Később a felújítások során már megmutatkozott a rendszerváltás csiricsáré sokszínűsége, és mindenféle vad színekben pompáztak a panelházak, a családiakról nem is beszélve.
Miskolc főépítésze, Viszlai József – mint mondja – nem akar mást, mint gátat szabni a burjánzó ízléstelenségnek, amit persze mások nem egyszer hisztérikusan támadnak, mondván: a főépítész mindent fehérre akar festetni.

Miskolc város 2009. február 12-i közgyűlésén Juga György, fideszes képviselő rá is kérdezett „a főépítészi álláspontra”, mire Viszlai József kategorikusan kijelentette: – Nem volt és nincs olyan főépítészi álláspont érvényben, miszerint a városban minden panelépületet fehérre vagy törtfehérre kell festeni. A történethez tartozik, hogy egy fiatal építészcsoport – már a panelfelújítások megkezdése után –, a helyszíni bejárások tapasztalatait összegezve, egy színezési koncepciót készített el, amelyet a főépítész úgymond „kötelezően javasol” a felújítóknak. Juga György képviselőnek adott válaszában Viszlai József néhány adattal is szolgált: az avasi lakótelepen eddig kiadott 68 állásfoglalásból mindössze 2 tízemeletes pontház „törtfehérre történő színezése valósult meg”, a főépítész szerint „a lakótelep városképileg egyik legérzékenyebb pontján, a Szent György utca végén, az avasi lakótelep déli kapujánál. Itt különösen meg kellett fogni a korábban már engedély nélkül készült elszabaduló épületszínezéseket – tette hozzá –, ami áttörést jelentett, s nagyban befolyásolja a lakótelep déli városképének kialakulását. Az Avas III. ütemében 10 db épület korábban benyújtott tervei pedig eleve törtfehér színezést tartalmaztak. A város többi részén: Majláth lakótelep, Szentpéteri és Győri kapui lakótelep kiadott állásfoglalásai egyáltalán nem javasolnak törtfehér vagy fehér házakat” – hangsúlyozta a főépítész.– Miért baj, ha színesek az épületek? – kérdeztük.

– Az avasi lakótelep látványa egy óriási tömegű városképi elem, amely kiemelkedik sík környezetéből. A város imázsát növeli a színek jó megválasztása. Mi is azt szeretnénk, hogy a lakótelepek színesek legyenek, de ne spontán, ad hoc módon történjék a panelházak színezése, hanem a tanulmány által javasolt kívánatos módon és mértékben. Újabban még babarózsaszín épületet is lehet látni. – Mi indokolja a világos színek alkalmazását? – Egy sűrű beépítésű lakótelepen, ahol több száz négyzetméteres homlokzati felülettel rendelkező tízemeletes épületek sorakoznak, nem lehet az aktuális divatszíneket erőltetni, mert mindez borzalmas összképet ad. A sötét színek szószólói arra hivatkoznak, hogy ezeken nem látszik meg annyira a város pora. Ez persze nem igaz, sőt az sem, hogy a világos szín kevésbé tartós. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sötétebb színű házak éppúgy elszürkülnek, lett légyen az családi ház vagy panelépület. Több esetben a konfliktus onnan ered, hogy nemegyszer csak a közös képviselők által kiválasztott, oda nem illő, nagyon erőteljes színekhez ragaszkodnak, figyelembe se véve a főépítész ajánlását, illetve csak a saját házuk színezéséről beszélnek, hogy azután az miként illeszkedik a környezetbe, városképileg miként hat, nem érdekli őket. – Megoldás?

– A főépítészi ajánlás elfogadása, de hangsúlyozom, szó nincs csak a törtfehérről.

– Ha nincs egyezség? – Végül mindig megegyezünk valahogy…

 

Karosi I.