A nemzeti szabályozásban az eredetvédelmet a termékleírás veszi át. A termékleírások az EU hivatalos honlapján, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján jelennek meg. Az új uniós - és a bortörvény módosítása után a magyar - jog is három kategóriába sorolja a borokat. Az első a földrajzi jelzés nélküli bor (ez váltja fel az asztali bor kategóriát). Ezen megjelölhető az évjárat és a fajta, feltéve, hogy a fajtaazonosság eléri a 85 százalékot.A második kategória az oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű bor. Ez 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből, és a területen belül készül. A harmadik kategóriába az oltalom alatt álló, eredetmegjelölésű bor tartozik. Ez kizárólag a földrajzi területen, az ott termett szőlőből készül. A második és a harmadik kategória nagyon hasonló, de az utóbbi esetében a kapcsolatnak a földrajzi hellyel alapvetőnek kell lennie. A konkrét összetevőket a termékleírás tartalmazza. Mindehhez Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzáfűzte: a korábbi fogalombahozatali járulékot is - ami korábban egységesen 8 forint volt literenként - augusztustól a már említett új kategóriák szerint kell fizetni. Az első két kategóriában 5-5 forintot literenként, míg a harmadikban 10 forintot. Ez a szakmai közvélemény szerint a korábbinál igazságosabb rendszer.Az egységes keretbe foglalt törvényjavaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terjesztette a parlament elé, szövege olvasható az Országgyűlés honlapján.
Módosult a bor- és a hegyközségi törvény
Létrehozva
KözéletBelföld
Lényegesen változnak a bor eredetvédelmének szabályai, miután az Országgyűlés – az Európai Unió borrefomjának megfelelően – hétfőn 360 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül módosította az erre vonatkozó törvényt. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket automatikusan tovább védi az uniós jog, de 2011 utolsó napjáig termékleírást kell benyújtaniuk a borokra a jogosultaknak.