Ugrás a tartalomra

Debrecen: az elektromos buszoké a jövő?

Létrehozva
Debrecen lesz az első magyar város, ahol októberben kísérleti jelleggel forgalomba helyeznek egy-két elektromos hajtáslánccal szerelt buszt, sőt az egyedülálló hajtásláncot a város ipari területén állítják majd elő, és a járművet is ott szerelik össze. A tíz év alatt nagyjából tízmilliárd forintba kerülő beruházás a tervek szerint 100-150 munkahelyet biztosít majd a régióban. A város önkormányzata és az elektromos rendszert készítő cég szándéknyilatkozatban kötelezte el magát az új technológiájú autóbuszok debreceni gyártása mellett. 
Az Inter Tan-Ker Zrt. új hajtáslánca minden tíz méternél rövidebb karosszériába beépíthető, elektromotoros csuklós busz tehát egyelőre nem lesz. Az ősszel a menetrendi közlekedésbe kerülő villanybusz alváza és karosszériája az Alfabusztól érkezik, nyolc méter hosszú, 21-23 ülőhellyel. Az elektromos busz azért jelentett eddig trolibuszt, és azért nem lepték még el villanyautók az utakat, mert az energiát tároló akkumulátorok drágák, nehezek, sok időbe kerül feltölteni őket, a járművek hatótávolsága mégis kicsi. A nyolcvanas évek elején a németországi MAN gyárnak már létezett cserélhető ólomakkumulátoros autóbusza, de a rossz hatásfok miatt nem terjedt el a konstrukció.
Az új buszok - használattól illetve domborzati viszonyoktól függően - 4-8 órán keresztül, 60-100 kilométeres úton képesek szállítani az utasokat, a hibrid autókhoz hasonló módon a fékezésből felszabaduló energiát is visszatölti a rendszer az akkumulátorokba. Ha lemerülnek, akkor sem kell hosszú időre kiállniuk a forgalomból: a feltöltéshez egy 400 voltos hálózat és csupán egy óra szükséges.