A magyar sörpiac bár közvetlenül nincs megmérettetve a tőzsdéken, de anyavállalataik révén hozzájárulnak a nagy tőzsdei cégek eredményéhez. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon kevesebb korsóba kevesebb sör kerül, mivel a statisztikák szerint nem csak az eladott sör mennyisége, hanem a fogyasztók száma is csökkent.
Az Equilor Befektetési Zrt. mint független befektetési szolgáltató legfrissebb elemzésében a sörgyártók piacát és az azt befolyásoló tényezőket vizsgálta meg. Az elemzésből kiderül, hogy a szektort az elmúlt években, globális léptékben egyetlen szóval lehetett megfelelően jellemezni: konszolidáció. A piac mára meglehetősen telítetté vált, ami azt jelenti, hogy társaságtól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül egy-egy újabb márka piacra dobása általában már csupán marginális hozzáadott értékkel bír az összesített árbevétel tekintetében. Az Equilor megítélése szerint a sörpiac szereplőinek egyetlen komoly lehetősége a növekedésre és a piacszerzésre, ha más hasonló profilú cégekkel fuzionálnak, vagy megvásárolják azokat.
A 2000-es évek második felében számos példa volt látható a sörgyártók között lezajló konszolidációra, amelyek alapjaiban rajzolták át a szektor térképét. Az Equilor elemzése részletesen összefoglalja a konszolidáció legfontosabb eseményeit, melyek közül a legnagyobb volumenű ilyen tranzakcióra éppen 2008-ban került sor, amikor a belgiumi székhelyű InBev rekordmértékű, 52 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai piac egyik vezető cégét, az Anheuser-Busch-t. A sörgyártói piacon lejátszódó konszolidációs folyamatoknak a résztvevői az Equilor elemzői szerint többszörös előnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben: amellett, hogy az új vállalat piaci részesedése jelentősen megugrik a fúziók, felvásárlások révén, az új, egyesült cégek jelentős megtakarításokat képesek elérni a szinergiahatásra építve.
Miközben a nemzetközi sörgyártói piacon élesedik a verseny és fokozódik a konszolidációs nyomás, a magyar piacon is hasonlóan nehéz iparági környezettel kell szembenéznie a gyártóknak az Equilor szakértőinek véleménye szerint. Mindez, kiegészülve a fokozatosan csökkenő sörfogyasztással, komoly fejtörést okoz a hazai piacon jelen lévő szereplőknek.
A magyar sörpiac 90%-át három nemzetközi nagyvállalat tulajdonában lévő cég uralja: a Borsodi Sörgyár Zrt., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Zrt. A triumvirátus mellett érdemes megemlíteni a Pécsi Sörfőzdét, amely mára az egyetlen magyar tulajdonban maradt sörgyártó. A hazai söripar fontosságát mutatja, hogy a 150 milliárd forintos éves árbevételével a húsipar mögött a második legfontosabb élelmiszeripari ágazat az országban. A sörgyártói piac szempontjából érdekes lehet, hogy a nemzetközileg is piacvezető Anheuser-Busch InBev egy csomagban értékesíteni kívánja a kelet-közép európai érdekeltségeit, amely magában foglalja a Borsodi Sörgyárat is.
A GfK Hungária által nemrég közzétett kutatás szerint a hazai sörfogyasztás 2008 eleje óta csökken, és a trend nem tört meg 2009 első negyedévében sem. Az idei első négy hónapban 10 százalékos volt a megvásárolt sör mennyiségének visszaesése az előző év azonos időszakához képest, ráadásul a sörgyártók és forgalmazók szempontjából még kedvezőtlenebb, hogy a fogyasztott mennyiség mellett a vevők száma is visszaszorult, azaz kevesebb korsóba kevesebb sör került. Érdekes ugyanakkor, hogy a visszaesés mértéke kisebb volt a szuperprémium kategóriában, mint az alacsony árkategóriájú termékek esetében. Sőt, a prémium kategóriában év/év alapon még nőtt is az értékesítés 2008-ban. Ez – a sörforgalmazók véleménye szerint – azért lehetséges, mert a fiatal, jellemzően jobban kereső felnőttek sokkal inkább ragaszkodnak a „multi-márkákhoz”, azaz preferenciájuk a válság hatására sem változott.
Az Equilor Befektetési Zrt. mint független befektetési szolgáltató legfrissebb elemzésében a sörgyártók piacát és az azt befolyásoló tényezőket vizsgálta meg. Az elemzésből kiderül, hogy a szektort az elmúlt években, globális léptékben egyetlen szóval lehetett megfelelően jellemezni: konszolidáció. A piac mára meglehetősen telítetté vált, ami azt jelenti, hogy társaságtól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül egy-egy újabb márka piacra dobása általában már csupán marginális hozzáadott értékkel bír az összesített árbevétel tekintetében. Az Equilor megítélése szerint a sörpiac szereplőinek egyetlen komoly lehetősége a növekedésre és a piacszerzésre, ha más hasonló profilú cégekkel fuzionálnak, vagy megvásárolják azokat.
A 2000-es évek második felében számos példa volt látható a sörgyártók között lezajló konszolidációra, amelyek alapjaiban rajzolták át a szektor térképét. Az Equilor elemzése részletesen összefoglalja a konszolidáció legfontosabb eseményeit, melyek közül a legnagyobb volumenű ilyen tranzakcióra éppen 2008-ban került sor, amikor a belgiumi székhelyű InBev rekordmértékű, 52 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai piac egyik vezető cégét, az Anheuser-Busch-t. A sörgyártói piacon lejátszódó konszolidációs folyamatoknak a résztvevői az Equilor elemzői szerint többszörös előnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben: amellett, hogy az új vállalat piaci részesedése jelentősen megugrik a fúziók, felvásárlások révén, az új, egyesült cégek jelentős megtakarításokat képesek elérni a szinergiahatásra építve.
Miközben a nemzetközi sörgyártói piacon élesedik a verseny és fokozódik a konszolidációs nyomás, a magyar piacon is hasonlóan nehéz iparági környezettel kell szembenéznie a gyártóknak az Equilor szakértőinek véleménye szerint. Mindez, kiegészülve a fokozatosan csökkenő sörfogyasztással, komoly fejtörést okoz a hazai piacon jelen lévő szereplőknek.
A magyar sörpiac 90%-át három nemzetközi nagyvállalat tulajdonában lévő cég uralja: a Borsodi Sörgyár Zrt., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Zrt. A triumvirátus mellett érdemes megemlíteni a Pécsi Sörfőzdét, amely mára az egyetlen magyar tulajdonban maradt sörgyártó. A hazai söripar fontosságát mutatja, hogy a 150 milliárd forintos éves árbevételével a húsipar mögött a második legfontosabb élelmiszeripari ágazat az országban. A sörgyártói piac szempontjából érdekes lehet, hogy a nemzetközileg is piacvezető Anheuser-Busch InBev egy csomagban értékesíteni kívánja a kelet-közép európai érdekeltségeit, amely magában foglalja a Borsodi Sörgyárat is.
A GfK Hungária által nemrég közzétett kutatás szerint a hazai sörfogyasztás 2008 eleje óta csökken, és a trend nem tört meg 2009 első negyedévében sem. Az idei első négy hónapban 10 százalékos volt a megvásárolt sör mennyiségének visszaesése az előző év azonos időszakához képest, ráadásul a sörgyártók és forgalmazók szempontjából még kedvezőtlenebb, hogy a fogyasztott mennyiség mellett a vevők száma is visszaszorult, azaz kevesebb korsóba kevesebb sör került. Érdekes ugyanakkor, hogy a visszaesés mértéke kisebb volt a szuperprémium kategóriában, mint az alacsony árkategóriájú termékek esetében. Sőt, a prémium kategóriában év/év alapon még nőtt is az értékesítés 2008-ban. Ez – a sörforgalmazók véleménye szerint – azért lehetséges, mert a fiatal, jellemzően jobban kereső felnőttek sokkal inkább ragaszkodnak a „multi-márkákhoz”, azaz preferenciájuk a válság hatására sem változott.