Jól tette. Felsorolni sem nagyon lehet, mennyi éremmel, oklevéllel gazdagította egyébként sem túlságosan szegényes gyűjteményét. És íme, itt van a legfrissebb hír: Jászkai Imre aranyérmet szerzett a hét végén Finnországban megrendezett idei veterán birkózó-világbajnokságon. A Diósgyőri BC birkózója az E-kategóriában (55 évnél idősebbek), kötöttfogásban, a 69 kilogrammos súlycsoportban nem talált legyőzőre. A döntőben a finn Timo Veikkot verte magabiztos birkózással. (Rajta kívül egyébként a korábbi miskolci Földesi István is első lett, ő a nehézsúlyúak között diadalmaskodott, ugyancsak kötöttfogásban).
– Mikor lépett le a szőnyegről?
– 1987-ben fejeztem be az aktív versenyzést. Mindig a 68 kilósok között csatáztam, érdekes, gyakorlatilag még most is a saját súlycsoportomban léphetek szőnyegre.
– Mikor indult először veterán viadalon?
– Meglehetősen kalandos volt a kezdet, hiszen 1992-ben ugyan elutaztam Torontóba, de hiába tettem meg 6000 kilométert, az orvosok arcfertőzés miatt nem járultak hozzá az indulásomhoz. Nagy sokk volt ez a számomra, nehezen is tettem túl rajta magamat. A bemutatkozásra így 1997-ig kellett várnom, de megérte. A franciaországi Martigny-ben 68 kilóban második lettem.
– Azóta szinte minden versenyen ott volt. Milyen leltárt tud elkészíteni?
– Egy bronzérmem van, ötször lettem második, és kétszer sikerült megnyernem a világbajnokságot. 2006-ban nem indulhattam, mert elszakadt az Achilles-inam.
– Hogyan készült fel a világbajnokságra?
– Valójában végleg soha nem hagytam fel a birkózással, folyamatosan dolgoztam. Nyáron több időm jut rá, Diósgyőrben, az aktív birkózókkal gyakoroltam.
– Mondana valamit a versenyről, a lebonyolításról?
– A 69 kilós súlycsoportban heten indultunk. Először egy horvát sportolót győztem le, ő korábban világbajnoki címet szerzett, majd következett egy honfitársa, aki pihenten várt rám. Szerencsére ez a találkozó sem forgott veszélyben, viszont a bordáim egymásra csúsztak, és ez nagyon zavart a döntőben. Az első menetben hiába voltam kedvezményezett, nem tudtam akciót végrehajtani ellenfelemen, egypontos hátrányba kerültem. A másodikban aztán mögé kerülésből kétszer is levittem, majd intették. A harmadik menet mezőnymunkával telt el, lelkileg megroggyant, és hiába nyert három vb-t, kétszer ismét levittem a szőnyegre. Karberántás, mögé kerülés, intés –, megvolt a világbajnoki cím!
Jászkai Imre utazásának költségeit Iván Lajos, a Lui Ker Kft. ügyvezetője, Sajóbábony önkormányzata, Mohácsi Gábor, a megyei birkózószövetség, a DBC, valamint barátok, és jómaga állta. Megérte, hiszen a Sajóbábonyban testnevelést tanító sportember ennél jobb eredménnyel aligha kárpótolhatta volna támogatóit!
Doros László
– Mikor lépett le a szőnyegről?
– 1987-ben fejeztem be az aktív versenyzést. Mindig a 68 kilósok között csatáztam, érdekes, gyakorlatilag még most is a saját súlycsoportomban léphetek szőnyegre.
– Mikor indult először veterán viadalon?
– Meglehetősen kalandos volt a kezdet, hiszen 1992-ben ugyan elutaztam Torontóba, de hiába tettem meg 6000 kilométert, az orvosok arcfertőzés miatt nem járultak hozzá az indulásomhoz. Nagy sokk volt ez a számomra, nehezen is tettem túl rajta magamat. A bemutatkozásra így 1997-ig kellett várnom, de megérte. A franciaországi Martigny-ben 68 kilóban második lettem.
– Azóta szinte minden versenyen ott volt. Milyen leltárt tud elkészíteni?
– Egy bronzérmem van, ötször lettem második, és kétszer sikerült megnyernem a világbajnokságot. 2006-ban nem indulhattam, mert elszakadt az Achilles-inam.
– Hogyan készült fel a világbajnokságra?
– Valójában végleg soha nem hagytam fel a birkózással, folyamatosan dolgoztam. Nyáron több időm jut rá, Diósgyőrben, az aktív birkózókkal gyakoroltam.
– Mondana valamit a versenyről, a lebonyolításról?
– A 69 kilós súlycsoportban heten indultunk. Először egy horvát sportolót győztem le, ő korábban világbajnoki címet szerzett, majd következett egy honfitársa, aki pihenten várt rám. Szerencsére ez a találkozó sem forgott veszélyben, viszont a bordáim egymásra csúsztak, és ez nagyon zavart a döntőben. Az első menetben hiába voltam kedvezményezett, nem tudtam akciót végrehajtani ellenfelemen, egypontos hátrányba kerültem. A másodikban aztán mögé kerülésből kétszer is levittem, majd intették. A harmadik menet mezőnymunkával telt el, lelkileg megroggyant, és hiába nyert három vb-t, kétszer ismét levittem a szőnyegre. Karberántás, mögé kerülés, intés –, megvolt a világbajnoki cím!
Jászkai Imre utazásának költségeit Iván Lajos, a Lui Ker Kft. ügyvezetője, Sajóbábony önkormányzata, Mohácsi Gábor, a megyei birkózószövetség, a DBC, valamint barátok, és jómaga állta. Megérte, hiszen a Sajóbábonyban testnevelést tanító sportember ennél jobb eredménnyel aligha kárpótolhatta volna támogatóit!
Doros László