A tipikus polgári jogi rendelkezéseken túl a jogszabálycsomagban több gazdasági vonatkozású törvénymódosítás is szerepel. Az egyik fő célkitűzés a szerződési szabadság alkotmányos jogának erősítése volt, ennek jegyében a tervezet lehetővé teszi a szerződésátruházást, azt, hogy egy összetett szerződéses jogviszony alanyai úgy változzanak meg, hogy eközben a szerződésből fakadó jogok, kötelezettségek az eredeti tartalommal élnek tovább a részben új szereplők között. Az új kódex módot ad arra is, hogy a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot át lehessen ruházni, a jelenlegi szabályozás ugyanis csak a haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedését teszi lehetővé. Már nemcsak a pénz és az értékpapír lehet tulajdonjog tárgya, hanem az értékpapírnak nem minősülő társasági üzletrész, és a pénzpiaci eszközök és egyes, külön törvényben meghatározott vagyoni értékű jogok is. Szintén a gazdaság elvárásainak tesz eleget az új kódex azzal, hogy abban megjelenik a gyakorlatban régen létező lízing- és a faktoringszerződés.
A cégek előtt új lehetőségeket nyit a bizalmi vagyonkezelő intézménye is: ennek segítségével a hivatásos vagyonkezelő-díjazás ellenében a tulajdonos egy külön nyilatkozatban megjelölt magánszemély kezelésébe adhatja a rábízott vagyontárgyakat. Új szabályok lépnek életbe a fogyasztói kölcsönszerződések, a fogyasztói kezességi szerződések és a fogyasztói zálogszerződések esetében is. A tervezet csak fogyasztói kölcsönszerződések körében nyilvánítja semmisnek az előtörlesztést tiltó szerződéses rendelkezéseket. A fogyasztói szerződések világában ellenben a jövőben semmis lesz minden olyan kikötés, amely a fogyasztóra további kötelezettséget – kamatot, díjat, kártalanítási kötelezettséget – ró az idő előtti teljesítés miatt. Új vonás: a fogyasztói szerződés szabályai érvényesek arra a szerződésre is, amelyet alapítvány, egyesület, társasház, egyéni vállalkozó vagy mikrovállalkozás köt legalább középvállalkozással.
Tegnap volt a helyi önkormányzatok felett ellenőrzési jogokat gyakorló közigazgatási hivatalokról szóló törvénymódosítás általános vitája is. A jelenlegi törvény nem szabályozza jogállásukat, így 2009 eleje óta a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése szünetel. A módosítás ezt igyekszik kijavítani.
Bár a tegnapi felszólalásokban erről nem esett szó, már a T. Ház előtt van a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról szóló javaslat is. Az ilyen módosításokat külön kell kezelni a büdzséről szóló előterjesztéstől, ezért került a külön jogszabálycsomagban az Országgyűlés elé az a módosítás, mely szerint a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók a jelenlegi 4500 helyett jövőre havi 4950 forintnyi egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek leróni.
Itt szerepel az a változtatás is, mely szerint átalakul az egyházak támogatása. A költségvetés jelenleg minden, az adózók részéről felajánlott egy forintot további egy forinttal egészít ki, 2010-től azonban a támogatás csak addig jár, amíg az egyházaknak járó összeg el nem éri az adott évi, kedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó adóalapjának fél százalékát. Ezekről a módosításokról csak az ősz második felében szavaznak a honatyák, az általános vitára is csupán október elején kerül sor.
A jelnyelvi törvényjavaslatról vitáznak ma a képviselők a Parlamentben. Ha elfogadják a jogszabályt, a beszélt nyelvvel egyenértékű lesz a jelnyelv és a hivatali ügyintézéskor is lehet majd használni. Ma lesz a Szülőföld Alap 2008-as tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája is.
A cégek előtt új lehetőségeket nyit a bizalmi vagyonkezelő intézménye is: ennek segítségével a hivatásos vagyonkezelő-díjazás ellenében a tulajdonos egy külön nyilatkozatban megjelölt magánszemély kezelésébe adhatja a rábízott vagyontárgyakat. Új szabályok lépnek életbe a fogyasztói kölcsönszerződések, a fogyasztói kezességi szerződések és a fogyasztói zálogszerződések esetében is. A tervezet csak fogyasztói kölcsönszerződések körében nyilvánítja semmisnek az előtörlesztést tiltó szerződéses rendelkezéseket. A fogyasztói szerződések világában ellenben a jövőben semmis lesz minden olyan kikötés, amely a fogyasztóra további kötelezettséget – kamatot, díjat, kártalanítási kötelezettséget – ró az idő előtti teljesítés miatt. Új vonás: a fogyasztói szerződés szabályai érvényesek arra a szerződésre is, amelyet alapítvány, egyesület, társasház, egyéni vállalkozó vagy mikrovállalkozás köt legalább középvállalkozással.
Tegnap volt a helyi önkormányzatok felett ellenőrzési jogokat gyakorló közigazgatási hivatalokról szóló törvénymódosítás általános vitája is. A jelenlegi törvény nem szabályozza jogállásukat, így 2009 eleje óta a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése szünetel. A módosítás ezt igyekszik kijavítani.
Bár a tegnapi felszólalásokban erről nem esett szó, már a T. Ház előtt van a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról szóló javaslat is. Az ilyen módosításokat külön kell kezelni a büdzséről szóló előterjesztéstől, ezért került a külön jogszabálycsomagban az Országgyűlés elé az a módosítás, mely szerint a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók a jelenlegi 4500 helyett jövőre havi 4950 forintnyi egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek leróni.
Itt szerepel az a változtatás is, mely szerint átalakul az egyházak támogatása. A költségvetés jelenleg minden, az adózók részéről felajánlott egy forintot további egy forinttal egészít ki, 2010-től azonban a támogatás csak addig jár, amíg az egyházaknak járó összeg el nem éri az adott évi, kedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó adóalapjának fél százalékát. Ezekről a módosításokról csak az ősz második felében szavaznak a honatyák, az általános vitára is csupán október elején kerül sor.
A jelnyelvi törvényjavaslatról vitáznak ma a képviselők a Parlamentben. Ha elfogadják a jogszabályt, a beszélt nyelvvel egyenértékű lesz a jelnyelv és a hivatali ügyintézéskor is lehet majd használni. Ma lesz a Szülőföld Alap 2008-as tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája is.