Ott volt szeptember 25-én Athénban, az Akropolisz lábánál a világ számos országából összegyűlt 320 induló (köztük 19 magyar) között, és az első napon 32-33 fokos melegben rótta a kilométereket. Futását nehezítette egy ínhüvelygyulladás is, de nem hátrált meg a hegyes-völgyes terepen. Közel harminc órája futottak már a résztvevők, mikor egy három órás intenzív eső még jobban megtizedelte a mezőnyt. Vizes felszerelésben, hűvös időben, végül még nem egészen négy órát teljesített a miskolci szolgálatparancsnok, mire a szintidő lejárta előtt negyed órával Spárta főterére ért, és megérintette Leonidász király szobrát. Azonnal fejére került az olajág-koszorú, és a lányok által kínált folyóvíz is jól esett.
Összesen 133-an teljesítették a távot közöttük 8 magyar. Egyed János lett az esemény negyed százados történetének 40. magyar futója aki büszkélkedhet ezzel az ember feletti teljesítménnyel. Spártha főterén a viadal után éjszakába nyúló ünnepséget tartottak, majd másnap Athénban az ünnepélyes fogadáson minden sikerrel járó versenyzőnek saját országának nagykövete akasztotta nyakába az érmet.
Hérodotosz elbeszélése szerint időszámítás előtt 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz egy küldöncöt menesztett Spártába, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák ellen. Sokak szerint Pheidippidész futása szolgál a modern maratoni futás mitológiájának alapjául.
Összesen 133-an teljesítették a távot közöttük 8 magyar. Egyed János lett az esemény negyed százados történetének 40. magyar futója aki büszkélkedhet ezzel az ember feletti teljesítménnyel. Spártha főterén a viadal után éjszakába nyúló ünnepséget tartottak, majd másnap Athénban az ünnepélyes fogadáson minden sikerrel járó versenyzőnek saját országának nagykövete akasztotta nyakába az érmet.
Hérodotosz elbeszélése szerint időszámítás előtt 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz egy küldöncöt menesztett Spártába, hogy segítséget kérjen Leonidász királytól a perzsák ellen. Sokak szerint Pheidippidész futása szolgál a modern maratoni futás mitológiájának alapjául.
Ennek az ókori legendának a tiszteletére 1983-tól rendezik meg az Athén és Spárta közötti futóversenyt, melynek lényege, hogy a 246 km távot 36 óra alatt kell megtenni. A 3000 méteres szintkülönbség leküzdésére néhány helyen szó szerint hegyet kell mászni. A verseny tisztaságát védve a szervezők nem osztanak pénzdíjakat, és az összes célba érkező azonos díjazásban részesül. Nyer egy olajág-koszorút, melyet Spárta polgármestere helyez a fejére, és egy érmet. Ezek után minden célba érkezőt spártai szüzek kínálnak az Evrotasz folyó vizével.